Csárdaszállástól délkeletre, a 46-os főúttól kb. száz méterre a vasúti sínpár mellett található a Köves-halom. Az országút széléről rálátni az erősen lepusztult kurgánra. Ahhoz, hogy a halom közelébe jussunk, be kell menjünk a községbe az első bejárón balra a helyi TSZ háta mögött vezető földúton. A TSZ-t megkerülve a vasúti átjáróhoz érve szintén balra kanyarodva egy kukoricás mellett, tavasztól őszig embermagasságú gazzal és gyommal találkozhatunk.

Köves­halom (Szent János halma, Kúthalom) - Csárdaszállás -

A halom jelenleg 30 m alapátmérőjű, 2,5-3 m relatív magasságú, amelynek több neve is ismert. A régészeti leletek alapján egyértelmű, hogy a Szent János név az eredeti elnevezés, a korábban itt állt azonos nevű középkori Szent János falu templomától származik.

Szentjános. 1418: Zentyanos, 1425: Senthianos, 1498

Neve a templom védőszentjére utal. Helye azonos a Csárdaszállás 19. sz. lelőhellyel, ahol a templom maradványait még a XIX. században is számon tartották. 1958-ban Kovalovszki Júlia, 1962-ben pedig ifj. Olasz Ernő figyelte meg a kurgán tetején a templom helyén előforduló téglákat, köveket és embercsontokat. A környéken csak Árpád-kori cserepeket lehet találni.

Igen gyakori volt főként az Árpád-kori templomoknál, hogy a templom helyét a határban emelkedő őskori kurgánokon jelölték ki. E halmok az Alföldön nagy számban fordulnak elő, és sok esetben maguk is a vízjárta területekből kiemelkedő hátas vonulatok gerincén találhatók. A 4-8 m relatív magasságú, esetenként még ennél is magasabb halmok tetejére emelt templomok saját tömegüknél, falaik magasságánál fogva valóban meghatározó pontjai lettek a korabeli tájnak. Nem véletlen, hogy a középkori oklevelek szövegében a templomok, még ha nem is halmon álltak, többször irányjelzőként szerepelnek.

Mélyszántással bolygatták meg a halmon lévő középkori temetőt. 1958-ban Árpád-kori és késő középkori edénytöredékeket talált és gyűjtött össze Kovalovszki Júlia régész. 1961-ben sírok, 1962-ben koporsós sírok maradványai kerültek elő, és egy I. Kálmán király (1095-1116) korából származó ezüstpénz is. Az elpusztult középkori falu „Szent János” neve a település védőszentjére utal. Első említése 1425-ből maradt ránk, de a leletek szerint Árpád-kori eredetű. Tetején földmérési pont látható.

Csárdaszállás rövid története

Csárdaszállás viszonylag új település. 1952-ben alakult ki Köröstarcsa tanyavilágából. Környéke azonban már ősidők óta lakott hely volt, amit az itt talált őskorból, réz- és bronzkorból, szkíta és avar időkből származó leletek sokasága is bizonyít.

Az 1800-as évek elején állítólag Rózsa Sándor szállt meg néha a község szélén álló csárdában. A csárda később iskola lett, majd szolgálati lakás. Idősebb lakosok emlékeznek a földalatti alagútra, amely egy közeli mocsaras részre vezetett. Természetesen lehetséges, hogy nem a híres betyár, hanem más, a törvény elől menekülő emberek egérútja volt az alagút.

1945 előtt csárdaszállási tanyák néven volt ismert. 1945 után földmérők felmérték a tanyákat, közéjük utcákat rajzoltak. Nevét a csárdáról kapta.

Az 1980-as évekre virágzó mezőgazdasági falu lett, 8-900 fő lakossal. Híres volt rizs-vetőmag termeléséről.

Csárdaszállás határában több halom is található. Ezeken a halmokon valamikor mindenütt kisebb embercsoportok éltek. Jóllehet még a tatárjárás idején húzódtak ott meg, mivel mindegyik halom nádassal és füzessel vétetett körül. A halmokon élők a halom tövében, aljában temették el az elhunyt hozzátartozókat. Ezt igazolja az is, hogy ezen halmok aljánál, oldalánál a későbbi időben mindenütt emberi csontokat találhatunk.

Terepbejárás alkalmával számos emberi csont található a szántás barázdái között, koponya, felkar, combcsont stb. Ezek legtöbbje erősen töredezett, de fellelhetők egészen ép csontmaradványok is a barázdák közt. A halom erősen bolygatott, mélyszántással van körbe szántva. A halom közepe egyelőre még érintetlen, de a szántás évről-évre lecsíp egy kis ép darabot a halomból, ezzel csökkentve annak területét. A halom alja csaknem a szántással van egy magasságban. Ez arra enged következtetni, hogy hajdanán nagyobb kiterjedésű lehetett a kurgán. A halom tetején geodéziai alappont található meglehetősen romos állapotban. Gyakran találunk az eke által kiforgatott régi tégla- és kődarabokat, ami egykor a templom építőeleme lehetett. A halom keleti oldalán két darab hatalmas kőtömbre lehet figyelmes az ember, amely szintén a templomhoz tartozhatott egykoron. A halom környezete gazos és elhanyagolt, északra a kurgántól kukoricaföld található.

 Folytatása következik!

Szöveg és fotók: Erdős Dániel 

Forrás: