Természeti, kultúrtörténeti és tájképi értékek a Körösök-völgye mentén

Körösvidék

Geotúra a Révi-szorosban

2016.11.16. - A vadvízként rohanó Sebes-Körös szurdokvölgye

2016. november 18. - Körösvidék


A „Körösvidék” következő úticélja az Erdélyi-szigethegység egy vadregényes szurdokvölgye, a Révi-szoros. A Körösök vidéke nem áll meg az államhatárok mentén. Politikai határokat nem ismerve egészen - a Partiumon keresztül – az Erdélyi-szigethegység szívéig húzhatjuk meg földrajzi határait, földtani határait még azon is túl. Fedezzük fel a karsztos formakincsekben gazdag, az eget ostromló sziklafalak, vízesések, barlangok, a vadvízként rohanó Sebes-Körös szurkodvölgyét!

A magyar határt Méhkeréknél elhagyva, Nagyszalonta, Nagyvárad, Belényes, Élesd útvonalon, Köröstopánál Rév felé fordulva jutunk a szoroshoz. Eddig kétszer jártam a szorosban különböző évszakokban és időjárási viszonyok közt, de mindig más és más arcát mutatta a Sebes-Körös-völgye. Autóval érkezve érdemes a falu végében leparkolni a sportcsarnok mellett. Közvetlenül a csarnok mellől indul a völgyben a jobb oldali körtúra. Az idő eléggé szomorkás volt december elején érkezésünkkor, de ahogy elindultunk az emelkedőn felfelé, a Nap is megrázta magát és elő-előbújt a felhőtakaró mögül.

dsc05101.jpg

Meredek kaptató a gerinc felé vezető turista úton
 

dsc05127.jpg

Ismertető táblákkal tarkított bemutató tanösvény is egyben a gerincen vezető jelzett turista út

Kicsit határoljuk körbe magunkat hol is vagyunk pontosan. A szurdokvölgy a Királyerdő-hegységben található és a hegységnek az északi peremén alakult ki a Sebes-Körös révén. Ennek mentén található a látványos Vársonkolyosi, (Vársonkolyosnál - Suncuius) és Révi-szoros, (Révnél Vadu Crisului), ahol a Körös, áttöri a Bihar-hegység, a Királyerdő-hegység és a Réz-hegység között található, juraidőszaki mészkőtömböt. A Királyerdő-hegység az Erdélyi-szigethegység északnyugati vonulata. Területe mintegy 1150 négyzetkilométer. Legmagasabb pontja a Holdringató (Hodrangusa) 1027 méter. Északon a Sebes-Körös és a Báródság-völgye választja el a Réz-hegységtől. Nyugati előterében az Alföldre nyíló Királyerdőalja, vagy Tasádfői-dombság terül el. Tőle délre a Fekete-Körös által átszelt Belényesi-medence található. Keletről csak a Jád-patak völgyének tektonikus árka választja el a Vlegyásza (Vigyázó, vagy a Kalota-havas)-hegységtől.

dsc05178.jpg

Vad leszakadásokkal, szikla alakzatokkal tarkított jura korú mészkő felszín

A szurdokvölgy körüli és a Királyerdő-hegység kőzetanyagának nagy részét a földtörténeti középidő, a triász, jura és kréta időszakában keletkezett üledékek borítják. Alsó sorozatában szárazföldi és sekélytengeri konglomerátumok, homokkövek és agyagpalák találhatóak. A felsőbb rétegekben a zátony- és lagúnafejlődés során felhalmozódott karbonátos kőzetekre bukkanhatunk. A legrégibb kőzetek a hegység keleti határánál találhatóak. Itt a triász időszak alsóbb rétegeiből származó vörös kvarchomokkő és zöldes-vöröses agyagpala, felette a gutensteini mészkő fekete, bitumenes változata, majd dolomit, valamint a középső, illetve felső triász időszakhoz keletkezett fehér mészkő található. Nyugat felé haladva fiatalabb, jura időszaki övezet húzódik. Alsóbb rétegeiben kvarchomokkő és konglomerátum, felette homokos-márgás mészkő, a középső jurában kialakult oolitos mészkő, a felszínen pedig felső-jura fehér és szürke zátonymészkő található. A hegység legfiatalabb, kréta időszaki kőzetei építik fel a rendkívül változatos nyugati vonulatokat, ahol márga-, agyagpala-, zátonymészkő-, mészkő-, homokkő- és konglomerátumsorozatok egyaránt megfigyelhetőek.

dsc05268.jpg

Kréta korú vékony pados, erősen kibillent márga rétegek alkotják a Sonkolyosi-szoros fő tömegét
dsc05233.jpgA tektonika erőinek köszönhető éles gerinc óvatosságra inti a vándort

dsc05230.jpg

Mi magunk se hittük el, hogy lefelé vezet az ösvény! Pedig igen! Gyönyörű karszt bokorerdő barnállik a decemberi napsütésben a majdnem élükre állított mészkőrétegen
 

dsc05274.jpg

Gyűrt agyagos-márgás kréta rétegek a szoros aljához közeledve
 
dsc05276.jpg
Vékony pados agyagos, márgás kréta rétegsor a Sonkolyosi-szoros bejárata felett. A rétegzettség iskolapéldája

dsc05208.jpg

Trikolort szaggat a hűvös keleti szél. Háttérben a szurdokvölgy kanyarog

A szoros gyönyörű jura korú mészkőhegyek, mészkősziklák és kréta korú márga-, agyagpala-, zátonymészkő, mészkő rétegek között 5 km hosszan kanyarog. A szurdokvölgy genetikáját, keletkezését tekintve "bevágódó-átöröklött" völgy, idegen szóval epigenetikus és antecendens. Epigenetius – átöröklött völgy, mert a folyó egykori őse egy lazább kőzeten kezdett el folyni kanyarogva, majd bevágódás során elérte az alatta lévő keményebb kőzetet. Antecedens, bevágódó völgy típus, mert a Sebes-Körös az emelkedő területbe vágta be magát, az emelkedéssel lépést tartva.  Kanyargós mintázata végül átöröklődött a jelenlegi kőzetbe, ami a szurdokvölgyben a jura korú zátony mészkő volt. Kialakulásában legnagyobb szerepe tehát a Sebes-Körösnek volt, de a folyamatban fontos szerepet játszottak a felszín alatti vizek is. Míg a folyó felülről rombolta a mészkövet, addig a felszín alatti vizek belülről emésztették a kőzetanyagot, majd megindult a karsztosodás.

dsc05146.jpg

Iskolapéldája a bevágódó-átöröklött völgy típusnak a Révi-szoros
 

dsc09808.JPG

Lent, a szurdokvölgyben nyugodtan folydogáló Sebes-Körös vize 

A negyedidőszakban további jelentős geomorfológiai változások zajlottak le, amelyek a Királyerdő területének közel 40%-át borító karsztosodó kőzetek felszíni és felszín alatti formakincseinek további kialakulásához vezettek. A karsztosodáshoz és a barlangképződéshez jelentős mértékben hozzájárult egyrészt, hogy ekkor periglaciális (jégkörnyéki) éghajlati viszonyok uralkodtak a vidéken. Másrészt a tektonikus aktivitás kialakította azokat a vetőket és repedéseket, amelyek mentén a víz koncentráltabban támadhatta meg a hegységalkotó mészkövet. A völgyet ölelő mészköveken karsztos felszíni formák, dolinák, kisebb szurdokok, zárt karsztos medencék egykori felszakadt barlangrendszerek teszik változatossá. Területén eddig több száz kisebb-nagyobb barlangot és több mint hatvan búvópatakot fedeztek fel.

dsc05134.jpg

A könnyen oldódó mészkőn oldási csatornák, vályúk, karrok alakulnak ki a ráhulló esővíztől

A fedetlen jól oldódó mészkő tömbök tetejéről lefolyó esővíz vályúkat old ki, amit a geológusok karroknak hívnak. A magasabb térszínek bővelkednek dolinákban (víznyelőkben), töbrökben, vakvölgyekben. Az aprózódási és mállási folyamatok eredményeként keletkeztek azok a törmeléktengerek, melyek ma a sziklafalak lábát és a völgy alját borítják. A terület kitűnő példája a számtalan karsztforma kincsnek.

dsc05290.jpg

Az egykori bányaudvarban kialakult lejtőtörmelék, melyhez a bányászat is nagyban hozzájárult
 

dsc05203.jpg

Kisebb-nagyobb barlangok tarkítják a szurdokvölgy magasabb térségét. A barlangok a jól oldódó, meszesebb, agyagosabb rétegekben alakultak ki, egyben jelzik az egykori barlangi patakok medrét is, melyek jóval mélyebben húzódtak a terület kiemelkedése előtt

A Sebes-Körös szurdokvölgye Sebesvár és Rév helységek között húzódik, de csak a Vársonkolyos és Vád közötti 3 km-i részt nyilvánították 1955-től természetvédelmi területnek. A szurdokvölgy élővilága rendkívül gazdag, amely a kedvező éghajlatnak köszönhető. Csaknem 736 féle virágos növény, 20 féle páfrányról, 96 moha, 13 orchidea és közel 1500 egysejtű faj él ezen a kicsiny területen. Az erdők meghatározó növénytársulása a gyertyános-bükkös, melynek kedvez a sok csapadék. A szorosban megtalálható a hiúz is, de nagyon ritka.

dsc05169.jpg

A hidegebb, árnyékosabb hegyoldalakon a bükkösök veszik át a fő szerepet a gyertyánostól

A területen ősember és eszközeinek maradványait is találtak. Használati tárgyait, temetkezéseinek maradványait a bal parti Két püspök sziklagerincében egymás felett következő Pince-, Kecske- és Devence-barlangokban, valamint a szoros jobb oldalán lévő Kétszemű-szikla alján, a Tündérvár barlangjában végzett ásatások hozták felszínre. A középkorban itt volt Erdély egyik kapuja, a Királyhágót akkor még nem használták. Mivel az ember számára  járhatatlan volt ez a völgy, ezért alakult ki a Király-hágón át vezető út, amely már a rómaiak idejében összekötötte Aquincumot (Buda) Napocaval (Kolozsvár). Királyhágó elnevezés, Mátyás király nevéhez köthető egyes elbeszélések szerint. 1467-ben a Farnasi Veres Benedek lázadásának leverése céljából Kolozsvár felé a hágón ment keresztül. Egyébként a folyón szállították az erdélyi sót és fát az Alföldre. Rév falu is a szorosban lévő révről, vámhelyről kapta a nevét.

dsc05227.jpg

Megérdemelt ebéd, szalonnázás a Sonkolyosi-szoros tetején. Nem mindennap ebédelhet az ember ilyen körülmények közt
 

dsc05263.jpg

Mire elértünk a Sonkolyosi-szoroshoz kitisztul az idő is. Háttérben a Vigyázó, közvetlenül a szoros előtt Sonkolyos községe, az itt még lomhán kanyargó Sebes-Körössel, ami több helyen is belefűrészelte magát a Királyerdő mészkőtömegébe. A távolban kiválóan látszik a másik szurdokvölgy szakasz is

Először a Révi-szoros szépségét a Nagyvárad-Kolozsvár között 1870. szeptember 7-én megnyílt vasútvonal tárta fel a közönég előtt. A szorosban a folyó mellett csak egy keskeny út fért el, amit felváltott a vasút. A vonat ablakából több mint 30 éven át gyönyörködtek a táj szépségében, a Körösbe alázuhanó vízesésben, anélkül, hogy valakinek is eszébe jutott volna közelebbről is megnézni.

dsc05200.jpg

A keskeny szurdokvölgyben épphogy elfér az 1870-ben kialakított vasúti sín

Az 1900-as évek elején az osztrák származású Karl Handl (Handl Károly) pályafelvigyázó és Veress István révi lelkipásztor bejárták és felkutatták a szorost. 1903-ban írtak az EKE főtitkárának, kérvén, hogy az egyesület terjessze ki működését Révre. Ennek eredményeként Czárán Gyula elkészítette a Körös bal partján - Rév és Sonkolyos között - azt a turistautat, melyet róla neveztek el, s amely ma is jól járható. 1905. március 5-én megalakult az EKE Révi Osztálya, melynek elnöke ifj. gróf Zichy Ödön lett, aki a völgyben egy menedékházat, majd egy emeletes szállót építtetett. Ezzel nagyban hozzájárult a szurdokvölgyeben lévő barlangok és a völgy látogatottságának növekedéséhez. Az EKE még ebben az évben megépíttette a barlang mellett a Sebes-Körösön átívelő hidat. A következő évben készült el a vasúti megálló, ami mellé egy 200 személyt befogadó várócsarnok épült. 1907-ben a barlang bejárható része 600 méterrel nőtt, majd 1912-ben egy újabb szakaszt is megnyitottak, és 4 km új turistautat építettek a környéken.

dsc09824.JPG

Az egykori pompás szálló romokban

1918-ban ismeretlenek megrongálták a barlangot, a szállót és a menedékházat, és minden magántulajdonba került. Az EKE Révi Osztálya 1940. novemberében újjáalakult, majd 1941-ben átvették a régi munkaterületüket. Újjáépítették a régi hidakat, lépcsőket a barlangban, rendbe hozták a szobákat, elkészítették az útjelzéseket. Mivel 1941-ben a Körös áradása elvitte a hidat, 1942-ben új hidat építettek.

dsc05308.jpg

Legalább a környezetét néha rendbe rakják a barlang vezetői.

A második világháború utáni években a barlang és a völgy gazdátlan volt. A menedékház egyik épületét lebontották, majd 1965-ben a régi fahidak és lépcsők helyébe vasbeton hidakat és lépcsőket építettek. Ugyanakkor építették meg a Körösön is a vasbeton hidat.

Körösrév

Körösrév első említését 1256-ból, egy birtokviszály kapcsán ismerjük, eredeti elnevezése Portus Crisy volt, egykor Révelő néven is említették.

Mivel az erdélyi fennsíkot magas hegyek, sziklák övezik, a Sebes-Körös révi völgye volt az egyetlen könnyen járható kapu Erdély és az Alföld között. Tutajokon szállították az árut (főleg sót) Nagyvárad és Pest-Buda felé, hogy aztán a kereskedők eladják vagy másra cseréljék. A hosszú út mentén vámszedőközpontok épültek, egyikük éppen a Révi-szorosban. A tutajok a ma Tündérvárnak nevezett részen kötöttek ki - amely lényegében a sziklafalba épült erős torony -, míg a vámot rendezték. 1773-ban az összeírás szerint még magyarok laktak itt túlsúlyban, ma a község lakosságának 19,8%-a vallja magát magyarnak.

1257-ben Pál országbíró, majd Kopasz nádor birtoka, és Sólyomkő vára tartozéka volt. 1316-ban koronabirtok, majd Zsigmond király losonczi Bánffy Istvánnak adományozta. 1425-ben a szántai Laczkfi család kapta birtokul. 1520-ban a vámszedő helyek között tüntették fel. Az 1500-as évek második felében a Thelegdyek, az 1800-as évek elején gróf Zichy Domokos birtoka volt. Az 1900-as évek elején a Zichy, Juricskay és a gróf Batthyány családok, valamint az 1. számú káptalan birtoka volt.

dsc09823.JPG

A fazekasságáról híres falu utolsó hírmondóinak egyike ez az öreg magyarul beszélő néni. A kép 4 éve készült, azóta megtudtam, hogy a néni nagyon rossz egészségi állapotban van. Minden nap feljárt a vasúti megállóhoz fazekas termékeket árulni. Elmondása alapján ebből tartotta fent magát

A falu híres fazekasságáról. A révi fazekasság kialakulását valószínűleg a környék gazdag agyagtelepei segítették elő, melyeknek jellegzetes fehér agyaga állítások szerint Európa területén csak itt található meg. Az itteni fazekasságról az első írásos adatok a 18. századból valók. 1712-ben még csak kettő, 1717-ben pedig már hat jobbágycsaládról van adat, akik e mesterséget űzték. A révi fazekasok edényei eleinte fekete-fehér színezésűek voltak, de mostanra már mázas edényeket is készítenek. Az itteni fazekasok főleg használati tárgyakat készítenek, mint például a tejes csupor, káposztás fazék, korsó, szilke, tejes csupor, szűrő és más használati tárgyak.

Vársonkolyos

A helyi hagyomány szerint Vársonkolyosnál található az Anonymus említette Igfon erdeje, s a Körös-szoros feletti magaslaton állnak a Tündér-vár (fortărea Zinelor) romjai, ahova az érkező magyarok elől való félelmében Mén-Marót bevette magát.

Vársonkolyos a 16. században a Thelegdyek uradalmához tartozott, majd a 19. század elején a Kállayak, a század végén pedig Friedmann Rezső és a Zichyek voltak a földesurai. Ez utóbbi család egyik tagja, ifj. Zichy Ödön építtette a Körös-szoros feletti sziklán azt a vadászkastélyt, amelynek romjaira komfortos menedékház épült, udvarán kis faházakkal (Castelul Șuncuiuș). A 19. században a helyi lakosság megélhetését a gazdálkodás mellett a samott-tégla gyártására használt tűzálló agyag bányászata, a mészégetés és a fafeldolgozás biztosította. Vársonkolyos gazdaságára jótékony hatással volt a falut érintő nagyvárad–kolozsvári vasútvonal kiépítése. 1910-ben az 1302 fős lakosság nagy része ortodox vallású román volt, templomuk 1820-ban épült fel, s a magyarság lélekszáma alig több mint 1%-ot tett ki.

A szocializmus alatt több bányát nyitottak a környéken, s a nagy tömegben ideköltöző bányászok számára (mára leromlott állapotú) lakótelepet építettek. 1957-ben a kolozsvári barlangász, Bagaméri Béla fedezte fel a Szelek barlangját, s 1966-ban megalakult a döntően kolozsvári magyarok alkotta Amatőr Barlangász Klub (Clubul Speologilor Amatori). Tagjai további barlangokat tártak fel Vársonkolyosnál, így a vidék a természetjárók mellett a barlangászok egyik fő célpontja lett. A barlangászok mellett a hegymászók is birtokukba vették a völgyfalakat. A meredek sziklafalakon több sziklamászó útvonalat alakítottak ki kezdőknek és haladóknak egyaránt.

dsc05118.jpg

Rév falu határban közvetlenül a Sebes-Körös mellett egykori meddőhányó vöröslik a híd mögött. Valószínű, hogy egy mélyművelésű bánya lehetett egykor

Fontos megemlíteni, hogy Rév körül, ill. a Királyerdőben voltak külszíni és mélyművelésű bányák is. A termelvény bauxit és tűzálló agyag volt. Mindkettőt bányászták külszíni és mélyműveléssel is.  Az egyik hegytetőn a vándor két toronyre lesz figyelmes, ami egy felhagyott, mélyművelésű tűzállóagyag-bánya maradványa. Nincs kizárva a Rév melletti táróbejárat és az előtte lévő meddőhányó is egy olyan mélyművelésű bánya volt, ahol agyagot, esetleg bauxitot termeltek ki. (Bár a bauxit jellegzetes vörös színe nem látszik a meddőhányón.) A Királyerdő volt a Trianon előtti Magyarország legjelentősebb és legkorábban művelt bauxittelepeinek a helye. Trianon után ezeket elcsatolták és Romániába kerültek. Hiányt úgy pótolták, hogy felkutatták a bakonyi és vértesi telepeket. A bauxit szárazföldön képződik trópusi körülmények között, különféle (főleg) magmás kőzetek allitos mállásával. A tűzálló agyag pedig tengerek olyan öbleiben képződik, ahol nyugodt környezeti viszonyok léteztek.

A Révi-szorosról számos videó készült, amelyek megtekinthetőek a közösségi videomegosztó portálon: https://www.youtube.com/results?search_query=r%C3%A9vi+szoros

A Hazajáró stábja is forgatott a Királyerdő-hegység területén. A felvétel az alábbi linken keresztül tekinthető meg:

 

Erdős Dániel

www.mfv.hu
www.korosvidek.blog.hu
https://www.facebook.com/korosvidek
 
 
Forrás:
- Császár G.: Magyarország és környezetének regionális földtana. ELTE Eötvös kiadó, 2005
- Czárán Gy. (1896): Stina De Vale-i regék. Különlenyomat a "Nagyvárad" tárczájából. Nagyvárad, Láng József könyvnyomdája. Zöldike ismeretterjesztő könyvsorozat 24.
- Erdélyi Gyopár 2002/1-2, 2005/5 - Erdélyi Kárpát-Egyesület folyóirata
- Fülöp J.: Bevezetés Magyarország geológiájába. Akadémiai kiadó, Budapest, 1989
- Kós K. (1976): Népismereti dolgozatok. Kriterion, 1976
 
http://www.erdelyigyopar.ro/1992--3/108-a-fekete-es-sebes-korosok-volgye-valamint-a-kiralyerdo-tajai
www.foldtan.ro/2011terep/2011deleredely_terepivezeto_vegl.pdf
http://www.korosoknaturpark.hu/turizmus/a-korosok-volgye-terseg.html
http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2013/tv1310/ladanyi.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9v_(telep%C3%BCl%C3%A9s)

 

A bejegyzés trackback címe:

http://korosvidek.blog.hu/api/trackback/id/tr8311963069

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.