Természeti, kultúrtörténeti és tájképi értékek a Körösök-völgye mentén

Körösvidék

Barangolás Murony község határában

2017.03.02. – Kultúrtörténeti kirándulás Murony, Békésföldvár, Murvahelyen

2017. március 02. - Körösvidék

Murony, Békésföldvár, Murvahely. Ezekkel a nevekkel illették elődeink azt a földterületet mely az Árpád-korban a békési vár uradalmához, várjobbágyfaluként tartozott. Nem is gondolná az ember, hogy mi miden található a község közvetlen környezetében. „A Vata-Csolt nemzetség megtörése után az uralkodó - Géza, vagy István király - a várat és a nemzetség területének nagy részét elkobozta, a várba saját ispánját, Békést ültette és a vár köré telepítette saját katonaságát, a várjobbágyok őseit”, így Murvahelyre is - írja Györffy György az Árpád-kori Magyarország történeti földrajzát bemutató munkájában.  Kultúrtörténeti- és régészeti kirándulás következik Murony határában.

Haan Lajos 1870-ben nyomtatásban is megjelent művében hosszasan elmélkedik a békési vár eredete körül és benne említi Murvahelyet: „a mi Békés vármegyének nevét illeti, hogy az csakugyan személynévből ered, abban megerősít, engem még a következő adat: már a XIII. században mutatnak okmányaink Beke nevű családot, mely Békés vármegye területén volt birtokos. Ezen Bekék vármegyénk területén birtokolt Csákoknak voltak egy mellék ága. Valószínű, hogy a X. században ők voltak Békés várának is birtokosai, de midőn első királyunk István által a vármegyék rendeztettek, Békés királyi várrá tétetvén, kiestek ennek birtokából. Azonban még a XIV. században is kezükön találjuk, ha nem is a békési várat, hanem az a körül feküdt szomszéd falukat, nevezetesen Murvahelyet (Murult) és Bélmegyert, mely utolsóról folyvást bélmegyeri Bekéknek neveztettek. Éppen nem valószínűtlen, hogy ezen Csák nemzetségbeli Bekéknek valamelyike építhette a X. században a békési várat s az róla neveztetett el eleinte Beke, később Bekes, Békes, Békés várának.”

Murvahely (Békésföldvár, Murony) kialakulásáról már jóval összetettebb képet kapnunk Follajtár Ernő tollából. Szintén ragaszkodik a Csolt-nem Békés nevezetű tagjához: „A honfoglalás korában a magyarság törzsek szerint vette birtokába a meghódított területet. Lényeges annak megmagyarázása és megvilágítása, miért ép a hihetőleg fennálló vár nevétől nyerte a megye is elnevezését. Anonymus leírásai megelevenítve adják vissza a Borsa és Csolt nemzetiség berendezkedéseit a Körösök vonalán egész a bihari részekig. A lovas magyarnép tulajdonába jutott földvárat a nemzetség valamelyik Békés nevű tagjának gondjaira bízta, ki kisebb védőcsapat élén a későbbi várélet alapjait vetette meg. A fenntartás és az élelem beszerzése céljából a területen talált népek sorából, mindenkor a nemzetség tagjainak felügyelete mellett pár házból álló kisded falut alapítottak. Ennek a tovafejlődése alapján önálló község alakult ki a vártól teljesen független élettel.”

A békési vár hollétéről, kialakulásáról és történetéről a mai napig nincs egységes álláspont a kutatók körében. Azonban a régészeti ásatások alátámasztották, hogy a vár létezett és Békés város körül számos Árpád-kori település alakult ki. Feltevések alapján ezek a falvak szolgálták ki a várat. Ilyen faluhely lehetett Murvahely is, amely saját templommal rendelkezett.

bekes_koruli_arpad_kori_telelpulesek.png

Békés körüli egykori Árpád-kori települések száma (forrás: www.regikorok.hu)

Murvahely muronyi határ DK-i szélén, ÉNy-D-K irányú, ezen szakaszon határozott folyóvölgy DNy-i partját kísérő viszonylag magas folyóhátas részen 700 m hosszan és 50-100 m szélesen húzódik, mely az Árpád-kori és a késő középkori Murony falu centrumával azonos. A területen számos szarmata, gepida lelet található, többségük cseréptöredék. Bőséges az Árpád-kori leletanyag, többségük bográcstöredék. A késő-középkort korsótöredékek képviselik.

elso_katonai_felmeres_1763-1787.png

Murony és környéke az Első Katonai Felmérés térképlapjain (1763-1787)

Murvahelyről az alábbi adatok állnak rendelkezésünkre: „elnevezése a középkori Murony település nevének elferdített alakját őrzi. Első említése egy határjárásból 1295. évi oklevelében maradt fenn, mely szerint Murul possessiot Szák nembeli András eladta Egyed fia Sándornak. Határát is ez alkalomból járták be. Bár nem tisztán kisnemesi falu, az 1550-es években, mint nemesi birtok, több alkalommal nem fizetett adót. A török kiűzése után pusztaként szerepel. A középkori falu templomának helyét Szatmári Imre ásatással kereste meg 1988. szeptemberében. Bár 1973-ban egy széles csatornával mind a templomot, mind a templomkörüli temetőt szinte elpusztították, a feltárás során a megmaradt csekélyke nyomok alapján az épület alaprajzát ki lehetett szerkeszteni. A templom a ritkábban előforduló patkóíves szentélyzáródású alaprajzi típusba tartozik, a falakat eredetileg széles és mély temetőárok vette körül. A feltárt 90 sírban kevés melléklet került elő, ezek között azonban jellegzetesen Árpád-koriak is vannak.”

masodik_katonai_felmeres_1806-1869.png

Murony és környéke a Második Katonai Felmérés térképlapjain (1806-1869)

Szatmári Imre 2005-ben megjelent Békés megye középkori templomai c. művében adatokat közöl Muronyról, illetve Árpád-kori templomáról:

„Murony. 1295: Mvrul, 1383: Murol, 1393: Mu-ron, 1412, 1424: Mwrwl, 1564: Mwron, 1649: Murony

Az egykori Murony (az elnevezés jelentése hangyaboly) a mai Murvahely nevű külterületen található. Az első írásos emlékek 1295-ben említik a települést Murul, illetve Mwryul néven. 1663-ban pedig Murunhely elnevezéssel találkozhatunk a korábbi krónikákban. Feltehetőleg földvára miatt 1950-ig Békésföldvár néven is szerepel.”

harmadik_katonai_felmeres_1869-1887.png

Murony és környéke a Harmadik Katonai Felmérés térképlapjain (1869-1887)

1295-ben Egyedfia Sándor kezén találjuk. A 14. század végén az Ábrahámffyak és leszármazottjaik, 1412-ben Dánfoki András, Gergely és Benedek tulajdona. 1424-ben a Dánfokiak Mwryul nevű birtokukat elzálogosítják Maróthy Jánosnak és fiának, majd ugyanezt a birtokot 1426-ban el is adják. A török előrenyomulása idején 1552-ben lakosai elmenekülnek, és csak 1555-ben települnek vissza. 1564-ben kb. 90 ember lakja. A 17. század végén újra elnéptelenedik. 1649-ben II. Rákóczi György erdélyi fejedelem elajándékozza Bakta Ferenc és Szél Pál borosjenei vitézeknek. 1720-ban báró Harruckern birtoka, majd 1744-ben Placsitár Lukács, örmény kereskedő 350 forintért béreli. Fényes Elek szótára 1851-ben pusztának említi Murvahelyt, Békés mellett. A 19. század végén Jantyik Mátyás családjának is van Murvahely térségében birtoka, melyre 1861-ben kápolnát, 1895-ben festőműtermet épít. A 20. század elején a Wenckheim birodalom és Megyeri Sándor birtokainak része. Több család telepedik le ebben az időben a Duna, Petőfi, Ady utcákban. 1922-ben a pecei lakosok adományából, az első világháborúban elesettek emlékére harangot állítanak. 1932-ben már két tantermes iskola működik a településen.

1950-ben Békéstől önálló közigazgatással különválik Murony. Területéhez tartozik Tarafű, Földvár, Pece, Gyuri-rét, Kaszáló, Murvahely, Üszőjárás és Soványhát. A mai községhatáron belül a régészeti terepbejárások során különböző korokból származó települések nyomait találták meg. Ezek őskori, rézkori, bronzkori, szkíta, kelta, szarmata, gepida, Árpád-kori, késő középkori leletek. Legjelentősebb a környéki lelőhely és Murvahely területén a középkori Murony templomának és temetőjének feltárása.

az_arpad-kori_templom_lelohelyenek_es_kornyezetenek_helyszinrajza.png

Az Árpád-kori templom lelőhelyének és környezetének helyszínrajza (forrás: Magyarország régészeti topográfiája 10.)

A lelőhelyen áthaladó ÉK-DNy irányú dűlőút É-i oldalán 1973-ban széles csatornát ástak. Ezzel a földmunkával különböző középkori objektumokat vágtak át, írta Szabó J. József akkori jelentésében. Az erősen megbolygatott objektumok között volt egy templom alapjai is, valamint a templom körüli temető számtalan sírja.

murony_korepkori_temploma_szatmari_imre_1988.png

Murony középkori templomának alaprajza (Szatmári Imre 1988)

Tehát 1295-ben Szent Miklós tiszteletére szentelt egyházát is említik Murvahelynek. Helyét 1665-ben még ismerték. A falu templomának helyét és a körülötte lévő temető sírjait a Murony 25. sz. lelőhelyen 1988-ban ásatással, öt kutatóárokkal és két szelvénnyel feltárták. A megfigyelések szerint az egyhajós templom szentélye belül patkóívesen záródott. Az épület hossza 10 m, szélessége 5,5 m, alapfalainak szélessége a hajónál 105-110 cm, a szentélynél pedig 80-100 cm volt. A hajó alapterülete 5,6 x 3,3 m a szentély bejáratának szélessége a diadalív vonalában 2 m. A szentély mélysége 2,3 m volt. A szentély 2'-sal tért el a K-i iránytól észak felé. Alapozása döngölt szürke és fekete színű földből készült, falait téglából rakták. Alja a mai felszíntől számítva 85 cm, teteje pedig 40 cm mélyen volt. Az alapozáson, eredeti helyén találtak meg két téglát. A templom belsejében és az alapfalakon kívül összesen 90 sírt bontottak ki. Eredetileg a templomtól 5-7 méterre széles és mély árok kerítette a temetőt, de ezt később a temető bővítése miatt betemették. A sírokból mindössze egy koporsóvasalás, egy valószínűleg "S" végű hajkarikából származó töredék, egy párizsikapocspár, egy vascsat és néhány párta darabja került elő.

murony_feltart_kozepkori_temploma_temetoje_es_temetoarka_dukay_bernadette_nyoman_mrt_10_626.png

Murony feltárt középkori temploma, temetője és temetőárka. A templom szaggatott része jelzi az egykori csatorna átvágásakor elpusztult részeit (Dukay Bernadette nyomán, MRT 10. 626., Szatmári Imre ásatása)

A késő középkort is megért, bizonyára megemelkedett lakosságszámú falvak egy részénél ugyan tanúi lehetünk a templomok kisebb-nagyobb kibővítésének, átépítésének (pl. Fövenyes lásd: korábbi cikk), de arra is van példa, hogy az eredeti Árpád-kori templomot változatlan nagyságában használták az egész középkor folyamán (Murvahely). Eredeti formájukban, bármilyen átépítés vagy szerkezeti változtatás, illetve bővítés nélkül maradtak fenn a késő középkor végéig. A murvahelyi templom azért is érdekes, mert igen ritkán fordul elő az, hogy az alapozás tetején a téglafalra utaló részletek megmaradnak. A döngölt alapozásra felhúzott fal legalsó téglasorának kisebb részletei, esetleg csak a legalsó téglasor habarcsos foltjai mindössze néhány helyen kerültek elő. Ezek a részletek azonban igazolják a fal építőanyagát, bizonyítják a döngölt alapozás teljes, eredeti mélységét, valamint megmutatják a falazási technika módszerét is. Murvahelyen a templom építésénél a legalsó téglasor alá nem tettek kötőanyagot, hanem azt a tiszta döngölt alapra helyezték. A téglasor közeit azonban már habarccsal öntötték ki.

az_arpad_kori_templom_metszetei.png

Az Árpád-kori templom metszetei (forrás: Magyarország régészeti topográfiája 10., Szatmári Imre ásatása)

A régészeti feltárást végző szakemberek az alábbi településtörténeti megfigyelést tehették az ásatásnak köszönhetően. „Huszár Mátyás térképén található egy minden bizonnyal középkori előzményű út vonala, ami Csabáról Berénybe vezet DK – ÉNy-i irányba. Ez az út még többé kevésbé ma is megvan. Huszár M. Térképét egybevetve a mai állapotokkal és az ásatás, illetve a terepbejárás eredményével szinte bizonyos, hogy a középkorban Muronyt széles vízmeder választotta ketté. Az említett útnak a falu területén volt átkelője, amelytől Ny-ra mintegy 100 m-re, a meder DNy-i partján állt a település temploma.”

Kápolna Békésföldvárért - Békés, Mária kápolna

A kápolna fő javadalmát mindvégig Muronynak az a része képezhette, amelyet 1429-ben Maróthy János vett zálogba. Ebben az esetben már a XV. század első felében létezhetett, hiszen bizonyára a Maróthyaktól megkapta e birtokot. 1516-1517-ben a kápolna jobbágyait, Boda Jánost és Megyeri Balázst említették. 1523. november 1-jén Brandenburgi Györgytől Sadobrics Péter kapta meg a kápolnát, és 1530-ig az ő keze alá tartozott. 1526-ban a plébániatemplom mellet ez a kápolna is 2 forint 50 dénár hadiadót fizetett. A Mária kápolna javait 1552-1554 között, majd 1559-ben is a gyulai vár tisztjei foglalták le. 1561-ben Ferdinánd király csak Forgách Ferenc váradi püspök közbenjárására adta vissza ismét egyházi kezekbe a Mária kápolnát, s annak ingatlanait. Három évig Kamonczy Gergely fennhatósága alá tartozott, de ő is kénytelen volt 1564-ben azért tiltakozni, mert Kerecsényi Mátyás újra lefoglalta a kápolna jövedelemforrásait. A kápolna javadalmát ekkor a 17 kapu után adózó Hosszúaszó utca és Murony falu egy része biztosította. A fentiekből következik, hogy a kápolna még 1564-ben is fennállt. Védőszentje Szűz Mária volt.

Murony és környezetének földtani és felszínalaktani sajátossága

Murony község területe a Maros pleisztocén kori törmelékkúpjának keleti peremére esik. Keleti határrésze már a Körös völgyének szélét jelenti. Délről közel É-ÉNy felé haladó egykori folyóvölgyek tagolják a felszínt. Ezek a folyóvölgyek nem a Köröstől erednek, hanem a Maros ősi elhagyott medrei. Erre utalhat az, hogy helyenként ezek a medrek már feltöltődtek, beszántották őket. Futásuk viszonylag egyenes, nincsenek hatalmas kanyarulatok. A partokon elhelyezkedő üledékhalmok, folyóhátak is alacsonyak, elegyengetettek. Az egykori Maros ágaknak három jól elkülöníthető medre látszik a területen: a község keleti oldalán, nyugatra kettő. A legnyugatabbra eső a Kondoros-völgy egy szakasza, ami a leglátványosabb és a leghatározottabb nyomvonalú. Általánosságban elmondható, hogy a feltárások ezen a folyóágak partain, folyóhátak mentén helyezkednek el a szarmata kortól egészen az Árpád-korig. Élővízre utaló jel a holocéntól (kb. 12.000 éve) kezdve nem igen lehetett. Ezt bizonyítja a terület talaja is, ami jellemzően csernozjom. Ez a talajtípus a Körös-Maros-közi síkságra jellemző, ami löszös, laza szerkezetű, jó termőföld, amit homokos hátak tarkítanak. A mélyebb területeken fordul elő réti agyag.

Geomorfológiai érdekesség, hogy a nem halmokra épített egyházak majdnem kivétel nélkül a terület, a faluhely legmagasabb részére kerültek kihasználva a természetes vonulatok, folyóhátak előnyeit. Murvahely templománál is elmondható, hogy a templom és temető a lelőhely legmagasabb részén került elő ásatáskor. Akad azonban elvétve arra is példa, hogy a faluhely mellett húzódó folyómederhez közelebb, szinte már annak lejtőjében határozható meg a templom helye. Előfordul az is, hogy a templom és temető helye, ha nem is a környék legmagasabb részén, mégis egy-egy folyómederhez vagy nagyobb kiterjedésű vízállásos területhez közel, annak partján található.

Árpád-kori faluhelyek Murony körül

Hidas falu - a település neve minden bizonnyal földrajzi helyzetéből adódik, vagyis híddal ellátott folyó partján fekszik, még akkor is, ha nincs középkori adatunk az itteni hídra. Nevét először 1295-ben, Murony határjárásában említik Hidus alakban. A terepbejáráson azonosított templomhelyen 1990-ben Szatmári Imre végzett kisebb szondázó ásatást, ekkor a templom megmaradt alapfalait teljesen, a templomkörüli temetőből pedig 54 sírt tárt fel. A templom egyhajós, félköríves szentélyzáródású, döngölt alapozású volt, méretét tekintve a nagyobbak közé sorolható, falait téglából építették. Építésének idejét nem lehet pontosan meghatározni, de a lelőhelyen lévő Árpád-kori edénytöredékek és a település 1295. évi említése megengedi azt a feltételezést, hogy legkésőbb a XIII. században épülhetett. A sírokból kizárólag késő középkori leletek kerültek elő.

Maté vagy Mető falu - neve Murony határjárásakor, 1295-ben fordul elő először, possessio Mothew alakban. Később eltűnik a forrásokból, nevét a későbbi térképeken is ábrázolt Nagy Maté-halom őrzi. Az adatok szerint a hetvenes években itt embercsontokat szántottak ki, az adatközlők leletet is említenek. Ennek alapján X-XI. századi temetőt sejthetünk a ma erdővel borított dombon.

Csatár falu - első említésekor, 1295-ben, Chatar-i Imre békési várjobbágy Murony határjárásánál tanúskodott. A XV. század elejétől kisnemesi birtok, a török kivonulása után már csak pusztaként emlegetik, ma Békés határához tartozik Csatárkert néven. A terepbejárásokon Árpád-kori és késő középkori leletek egyaránt előfordulnak. Az 1560-as években református papjáról tesznek említést, tehát temploma is volt, bár arra nincs adat.

foldvar_es_a_kettos_halom.jpg

A négyzet alakú földvár és környezete a Google Earth felvételén

Murony további figyelemfelkeltő látnivalói a Földvár halom és az egykori földvár, melyek mai napig őrzik a dűlő nevét. Keletkezésükről, kik lakták a halmokat, a földvárat keveset tudunk. Bejárva területüket azonban számos régészeti leletre bukkanhatunk friss szántáskor.

Földvár halom és a muronyi földvár

„Muronytól Ny-ra a dűlő közepén É-D irányban kissé nyújtott, tojásdad alakú halom található. Magassága 2 m. Régóta Földvárnak hívják, ez a kurgán adta a nevet a körülötte lévő dűlőnek. Murony község megalakulása (1950) előtt – Békéshez tartozva – Békésföldvár volt a neve.  Ma már alig látszik, területe kb. 100x100 méter, közepe mélyebb, ezt négyszög alakban egy alig fél méter magas sánc veszi körül, mely a déli oldalon szakad meg, mintegy mutatva az egykori bejárat helyét. Bár a halom szerkezetét 1989. márciusában talajszondázással megállapították, keltezhető leletanyag híján a Murony melletti földvár kora továbbra sem ismert.” – írja a szakirodalom a halom környezetéről.

murony_meleltti_foldvar_legifemykep.png

A Murony melletti földvár légifelvételen (forrás: Magyarország régészeti topográfiája 10. könyvborítón található képe)

A halmot először 1901-ben a békéscsabai Múzeum-Egyesület igazgatója Balás Ádám kutatta 8 mezőberényi munkással ásóval. Cserepeket és tégladarabokat találtak, de már ekkor megállapították, hogy a két halmot körülvevő négyszögletes mélyedés „valaha a lakosság védelmére szolgált”. Banner Jánostól ellenőrizhetetlen adat szolgál, hogy a Földváron két bronzlándzsa került elő. Egyetlen hivatalos leletet ismerünk a halom ill. környezetéből, mégpedig egy korongolatlan világosbarna, kissé behúzott nyakú, virágcserép alakú avar bögre Földvár megnevezéssel.

Földvár halom fúrástechnológiai érdekessége

A szántásnak köszönhetően a sáncmaradványok már 1989-ben is alig látszottak, és a halmok magassága is rohamosan csökkent. Ezért elhatározták, hogy a halom szerkezetét fúrásokkal próbálják meg tisztázni, a sáncok körvonalát rekonstruálni. Maga a fúrás sekélymélységű fúrásnak számít (100 méternél kisebb). 1989. márciusában Varga András talajszondázást végzett a lelőhelyen. A fúrás során szempont volt, hogy a fúráspontok kijelölése a fő égtájaknak megfelelően volt. Az így kapott pontokból teljes metszetet kaptak a halmokról, az árkokról és a sáncról. A halmok tetején négyzethálóban sűrítették a fúrási pontokat, hogy még pontosabb információt kapjanak a domb szerkezetéről. A fúráspontok 5 méterre voltak egymástól.

varga_andras_furaspontjai.png

Varga András fúráspontjai (forrás: Magyarország régészeti topográfiája 10.)

Az így kapott fúrási pontok mintáiból az alábbi őskörnyezeti rekonstrukciót és talajszelvényt állapították meg: „a halom megközelítőleg sík terepre épült. Az altalajt sárga színű iszapos homokliszt alkotja, erre települt a sárgásbarna agyag, illetve az iszapos agyagtalaj. A fedőréteget a halom környezetében a nyugati terület kivételével szürke és barna agyag alkotja. A felszín nyugati részén különböző színű agyagos homok található. A halom fedőrétege szürke és barna agyag. A halom É-D irányban 90-100 m, Ny-K irányban 6-70 m kiterjedésű. Teljes kiépítettségében a jelenleginél 1-1,5 m-l lehetett magasabb. A halom körül megközelítőleg 120 m-s átmérőben árokszakaszok húzódnak, aminek jól látható nyomai ÉNy-tól DK-ig találhatóak. A fúrási minták alapján a halom rétegeinek felhordása egy periódusban történt. Sajnos idő és pénz hiányában a fúrások nem terjedtek ki a halom körül húzódó árok külső oldalára, ahol a sánc nyomai még észlelhetők, így szerkezetéről nincsenek adatok. Leletek hiányában pedig az objektum meghatározása és keletkezésének időszaka csak azonosságok alapján lehet kategorizálni.

a_halom_es_a_sanc_a_furaspontok_metszetvonalaival_viragh_denes_felmerese.png

A halom és a sánc a fúráspontok metszetvonalaival Virágh Dénes felmérése (forrás: Magyarország régészeti topográfiája 10.)

 

a_halom_metszetei_a_suritett_furaspontok_alapjan_varga_andras_munkaja.png

A halom metszetei a sűrített fúráspontok alapján Varga András munkája (forrás: Magyarország régészeti topográfiája 10.)
 

a_halom_metszetei_fo_egtajak_szerint_varga_andras_munkaja.png

A halom metszetei fő égtájak szerint Varga András munkája (forrás: Magyarország régészeti topográfiája 10.)

Terepbejárásunk alkalmával nem tudtuk pontosan a földvár helyét beazonosítani. A Földvári halomra (nem összekeverendő a Földvár halommal) felkapaszkodva homályosan kivehető ugyan egy közel észak-dél kis vonulat a domb keleti oldalától 60-70 méterre. A földvár négyszögletes alakja valóban látszik a légi, ill. Google Earth felvételekről, de terepen nehéz beazonosítani annyira szét van szántva. A mélyedés valóban érzékelhető a lassan 30 éves leírásban megfogalmazottak szerint, azonban a teljes fél méteres sáncnak nyoma sincs.

murony00004.jpg

A Földvári halom a relatív 2 méteres magasságával

A földvártól keletre, a földút melletti barázdák közt cseréptöredékek és csontok találhatóak friss szántás után. A cseréptöredékekből jól látszik, hogy különböző korok, különböző edényeiről van szó. A cseréptöredékek alakja, falvastagsága és színe is eltérő. Jól beazonosítható egy cserépedény szájának a töredéke, valamint talpa. Valószínűsíthető, hogy szarmata és Árpád-kori töredékekről lehet szó.

murony00020.jpg

 

murony00019.jpg

Néhány jelentősebb halom a Földvár környékén

Földvári halom

A községtől nyugatra, a Földvártól ÉK-re, 200 m-re ÉK-DNy irányban nyújtott kb. 2 m relatív magasságú halom emelkedik, melynek felhordási gödre a D-DNy-i oldalon jól látható. Felszínén két darab emberi koponyatetőt találtak. A halmot manapság már nem szántják. Tőle ÉK-i irányban 50 m-re található egy kisebb halom, mely jóval bolygatottabb, szántott jelleget mutat, amit jó pár éve felhagytak a műveléssel.

murony00006.jpg

A Földvári kettős halom látképe. Szemben a jóval alacsonyabb "párja"
 
murony00010.jpg
Rálátás a "nagyobbik" halomra
 
murony00011.jpg
A kisebbik halom példásan körbeszántva, bolygatásnak nyoma sincs
 
murony00014.jpg
Hatalmas barázda választja el a szántástól a halmot, megőrízve ezzel az utókornak. Reméljük még sokáig így is marad. Jellemző azonban a halom és környezetét szántó gazdaságokra, hogy évről-évre próbálnak egy kicsit mindig lecsípni a halom területéből, illetve időnként felszántják, feltörik, majd ismét parlagon hagyják következő évben

Nagy Máté halom

A muronyi vasút É-i oldalán, ezen a részen említik Mető nevű települést. Méretei: 2 m magas, 50 x 50 m széles.

Akasztó halom

A muronyi országút É-i oldalán a katolikus temetőben. Rajta a Jantyik család sírboltja. Magassága: 1,5 méter.

Bánomkerti halom

A muronyi országútól D-re 400 m-re, rajta egy tanya. Magassága: 1,5 m, 80 x 60 méter széles.

Néhány érdekes információ a községről

A mára már megszűnt Muronyt Békéssel összekötő vasútvonalat a Békésföldvár-Bihari HÉV építette, amit a közforgalomnak 1883. november 17-én adtak át. Békésen kapcsolata volt a vonalnak az Alföldi Kisvasúttal (volt AEGV), a megyét behálózó kiterjedt kisvasúti hálózattal. Érdekesség még, hogy évtizedekkel ezelőtt a híres Orient Expressz menetrendje szerint Muronyban is meg kellett állnia, ugyanis sok, gazdag földbirtokos élt a kis településen.

Erdélyben „élt” egy Muronynak nevezett vámpír. Át tudott változni emberből macskává, kutyává, varangyos békává vagy bármilyen vérszívó rovarrá. Ez a fajta álcázás nagyon megkönnyítette a Muronynak, hogy megtámadja az áldozatait, mivel azok nem gyanakodtak az állatokra.

Jantyik kápolna

Történelmi műemlék, Murvahelyen található az 1861-ben épült Jantyik kápolna. Sajnos jelenleg igen rossz állapotban van, melyen a felújítás és a helyi védelem alá helyezés tudna segíteni. Jantyik Mátyás adományozó a vételi szerződését megírta, a Rózsafüzér Királynője tiszteletére van szentelve. A kápolna 14 négyzetméter alapterületű, bejárata fölött timpanonnal, melyben "Isten Szeme" látható. A falakon félköríves ablakok találhatók. A torony kupola formájú, tetején kereszttel. A bejárati ajtó míves kovácsoltvas. Előzetes bejelentkezéssel látogatható a klasszicista stílusban épült római katolikus műemlék.

murony00021.jpg

A romos történelmi műemlék, Murvahelyen található
 
murony00027.jpg
A kápolna Rózsafüzér Királynője tiszteletére van szentelve
 
forras_muronyponthu.jpg
A Jantyik család építette 1861-ben (forrás:www.murony.hu)  

   
Szöveg és fotó (kivéve archív felvételek és térképek): Erdős Dániel
www.korosvidek.blog.hu
www.facebook.com/korosvidek
www.mfv.hu
www.bihariturak.hu

  

 

Forrás:

  • www.murony.hu
  • http://regikorok.hu
  • Jankovich B. Dénes, Medgyesi Pál, Nikolin Edit, Szatmári Imre, Torma István: Békés megye régészeti topográfiája, Békés és Békéscsaba környéke. I-II. Magyarország Régészeti Topográfiája IV/3 Akadémia Kiadó, Budapest, 1998.
  • Turcsányi I. (2008): A békési vár – Városunk jelentősége a középkorban. Békési Téka 38. szám (XVI. évfolyam 2. szám). Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum, 2008.
  • Turcsányi I. (2009): Árpád-kori régészeti leletek Békés környékén. Kiadja: Családért Alapítvány, Békés. Békési Újság Kalendárium, 2009.
  • Szatmári I. (2005): Békés megye középkori templomai. Mediaeval Churches in Békés county. Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, Békéscsaba

 

A bejegyzés trackback címe:

http://korosvidek.blog.hu/api/trackback/id/tr4912305527

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.