Természeti, kultúrtörténeti és tájképi értékek a Körösök-völgye mentén

Körösvidék

Kunhalmok földjén 1.

Köves­halom (Szent János halma, Kúthalom)

2016. október 03. - Körösvidék

Csárdaszállástól délkeletre, a 46-os főúttól kb. száz méterre a vasúti sínpár mellett található a Köves-halom. Az országút széléről rálátni az erősen lepusztult kurgánra. Ahhoz, hogy a halom közelébe jussunk, be kell menjünk a községbe az első bejárón balra a helyi TSZ háta mögött vezető földúton. A TSZ-t megkerülve a vasúti átjáróhoz érve szintén balra kanyarodva egy kukoricás mellett, tavasztól őszig embermagasságú gazzal és gyommal találkozhatunk.

koveshalom.JPG

Titokzatos földhalmaz Csárdaszállás előtt

Köves­halom (Szent János halma, Kúthalom) - Csárdaszállás -

A halom jelenleg 30 m alapátmérőjű, 2,5-3 m relatív magasságú, amelynek több neve is ismert. A régészeti leletek alapján egyértelmű, hogy a Szent János név az eredeti elnevezés, a korábban itt állt azonos nevű középkori Szent János falu templomától származik.

Szentjános. 1418: Zentyanos, 1425: Senthianos, 1498

Neve a templom védőszentjére utal. Helye azonos a Csárdaszállás 19. sz. lelőhellyel, ahol a templom maradványait még a XIX. században is számon tartották. 1958-ban Kovalovszki Júlia, 1962-ben pedig ifj. Olasz Ernő figyelte meg a kurgán tetején a templom helyén előforduló téglákat, köveket és embercsontokat. A környéken csak Árpád-kori cserepeket lehet találni.

Igen gyakori volt főként az Árpád-kori templomoknál, hogy a templom helyét a határban emelkedő őskori kurgánokon jelölték ki. E halmok az Alföldön nagy számban fordulnak elő, és sok esetben maguk is a vízjárta területekből kiemelkedő hátas vonulatok gerincén találhatók. A 4-8 m relatív magasságú, esetenként még ennél is magasabb halmok tetejére emelt templomok saját tömegüknél, falaik magasságánál fogva valóban meghatározó pontjai lettek a korabeli tájnak. Nem véletlen, hogy a középkori oklevelek szövegében a templomok, még ha nem is halmon álltak, többször irányjelzőként szerepelnek.

Mélyszántással bolygatták meg a halmon lévő középkori temetőt. 1958-ban Árpád-kori és késő középkori edénytöredékeket talált és gyűjtött össze Kovalovszki Júlia régész. 1961-ben sírok, 1962-ben koporsós sírok maradványai kerültek elő, és egy I. Kálmán király (1095-1116) korából származó ezüstpénz is. Az elpusztult középkori falu „Szent János” neve a település védőszentjére utal. Első említése 1425-ből maradt ránk, de a leletek szerint Árpád-kori eredetű. Tetején földmérési pont látható.

koveshalom4.JPG

A Köveshalom látképe az országútról

Csárdaszállás rövid története

Csárdaszállás viszonylag új település. 1952-ben alakult ki Köröstarcsa tanyavilágából. Környéke azonban már ősidők óta lakott hely volt, amit az itt talált őskorból, réz- és bronzkorból, szkíta és avar időkből származó leletek sokasága is bizonyít.

Az 1800-as évek elején állítólag Rózsa Sándor szállt meg néha a község szélén álló csárdában. A csárda később iskola lett, majd szolgálati lakás. Idősebb lakosok emlékeznek a földalatti alagútra, amely egy közeli mocsaras részre vezetett. Természetesen lehetséges, hogy nem a híres betyár, hanem más, a törvény elől menekülő emberek egérútja volt az alagút.

1945 előtt csárdaszállási tanyák néven volt ismert. 1945 után földmérők felmérték a tanyákat, közéjük utcákat rajzoltak. Nevét a csárdáról kapta.

Az 1980-as évekre virágzó mezőgazdasági falu lett, 8-900 fő lakossal. Híres volt rizs-vetőmag termeléséről.

koveshalom5.JPG

Az erősen bolygatott halom környéke

Csárdaszállás határában több halom is található. Ezeken a halmokon valamikor mindenütt kisebb embercsoportok éltek. Jóllehet még a tatárjárás idején húzódtak ott meg, mivel mindegyik halom nádassal és füzessel vétetett körül. A halmokon élők a halom tövében, aljában temették el az elhunyt hozzátartozókat. Ezt igazolja az is, hogy ezen halmok aljánál, oldalánál a későbbi időben mindenütt emberi csontokat találhatunk.

koveshalom_13.JPG

Kilátás a Köveshalom "csúcsáról"

Terepbejárás alkalmával számos emberi csont található a szántás barázdái között, koponya, felkar, combcsont stb. Ezek legtöbbje erősen töredezett, de fellelhetők egészen ép csontmaradványok is a barázdák közt. A halom erősen bolygatott, mélyszántással van körbe szántva. A halom közepe egyelőre még érintetlen, de a szántás évről-évre lecsíp egy kis ép darabot a halomból, ezzel csökkentve annak területét. A halom alja csaknem a szántással van egy magasságban. Ez arra enged következtetni, hogy hajdanán nagyobb kiterjedésű lehetett a kurgán. A halom tetején geodéziai alappont található meglehetősen romos állapotban. Gyakran találunk az eke által kiforgatott régi tégla- és kődarabokat, ami egykor a templom építőeleme lehetett. A halom keleti oldalán két darab hatalmas kőtömbre lehet figyelmes az ember, amely szintén a templomhoz tartozhatott egykoron. A halom környezete gazos és elhanyagolt, északra a kurgántól kukoricaföld található.

koveshalom_11.JPG

Faragott kődarab az Alföld közepén

koveshalom_16.JPG

Téglatöredék a halom körül

koveshalom_17.JPG

Fogtöredék a szántás közt

koveshalom_18.JPG

Felkarcsont? Lábszárcsont?

koveshalom6.JPG

Kődarab a Köveshalmon

koveshalom8.JPG

Koponyatöredék

 Folytatása következik!

Szöveg és fotók: Erdős Dániel 

 
 

Forrás:

- Fehér J. (1978): Falukönyv - Köröstarcsai tanyáktól Csárdaszállásig, Fett Print Bt., Csárdaszállás Önkormányzata
- Szatmári I. (2005): Békés megye középkori templomai. Mediaeval Churches in Békés county. Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, Békéscsaba
- Szelekovszky L. (1999): Békés megye kunhalmai. Körös - Maros Nemzeti Parkért Egyesület az Alföldkutatásért Alapítvány és Békés Megye Önkormányzati Hivatala, Békéscsaba
- www.csardaszallas.hu

 

A bejegyzés trackback címe:

https://korosvidek.blog.hu/api/trackback/id/tr1111763135

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.