Természeti, kultúrtörténeti és tájképi értékek a Körösök-völgye mentén

Körösvidék

Körösvidéki templom- és várromok nyomában

2016.10.20. - Körösszegi várrom

2016. október 20. - Körösvidék

Aki csak egy kicsit is a Sárrét szerelmese, biztosan hallott már arról, hogy a környéken számos megsemmisült és jelenleg az utókornak fennmaradt, de igen romos állapotban lévő téglavár, puszta- és romtemplom található. A felújított, megmaradt gyulai téglavárról ki ne hallott volna?! És a körösszegi vár romjáról?

Körösszeg a romániai Bihar megye országhatármenti települése, Nagyváradtól 20 km-re fekszik a Sebes-Körös bal partján. Korábban közvetlenül el lehetett jutni vasúton Gyomától Körösszakálon, Körösnagyharsányon, Körösszegen át Nagyváradra. Az egykor virágzó kereskedelemmel büszkélkedő falvak, hajdúvárosok a trianoni döntés miatt mára nehezen megközelíthető településekké váltak. A határmenti településeken jelenleg a vasúti közlekedés teljesen megszűnt, a sínpárokat felszedték vagy a természetre bízták, megállóhelyeik romos körülmények közt várják sorsukat.

dsc00909.jpg

A körösszegi várromhoz Berekböszörményt és Körösszegapátit összekötő műútról kell lefordulni egy kétsávos földútra a román határ felé. Böszörmény felé a műutat jobbra kell elhagyni a várostábla előtti bekötőútra kanyarodva,. A "jó minőségű" földúton ezután egyenesen kell mennünk a romtorony irányába, ami ki-kikandikál a kisebb-nagyobb lankák takarásából. Jobbról-balról kukorica- és napraforgótáblák, szántók fogadják az arra járót.

dsc00876.jpg

dsc00877.jpg

A Bihari-síkság és a Sárrét nem bővelkedik Árpád-kori, épségben megmaradt építészeti emlékekkel. Elsősorban a földépítkezés volt a jellemző erre az időszakra, de mára lassan ezek is eltűnnek. A ránk maradt tégla- és kőfalak a királyi, az uradalmi, és az egyházi építészetben jelentek meg először, és maradtak is így a 18. század végéig (Vésztő-Mágor - Csolt monostor, Szerep templomrom stb.). Ha az ember hasonló korú téglaépítményt kíván felfedezni, meglátogatni, az innen 20 km-re lévő Berettyóújfalu mellett fekvő herpályi és szerepi templomromnál ezt megteheti. A középkorra jellemző, egykor pezsgő vidéki élet hírmondója a Körösszegi "csonka torony", amely napjainkban elszigetelten, magányosan, a magyar-román határ által kettévágva áll a Sebes-Körös jobb partján kultúrnövényeink ölelésében. A várrom érdekessége, hogy az északi tornya a magyar oldalra esik, a többi része pedig a román oldalra.

dsc00883.jpg

A várat a pusztító tatárjárás (1241-42) után emelték az Árpád-házi IV. Béla király udvari körébe tartozó Borsa nemzetség tagjai. Első írásos, okleveles emlékünk 1289-ból való, ugyanis ekkor a Borsa nemzetségből származó Beke nagyúr birtokolta. A vármegyerendszer felbomlása utáni első nemesi vármegyék fontos alappillérei voltak a magánvárak és a lakótornyok.

dsc00889.jpg

A vár falai alatt gyilkolták meg IV. (Kun) Lászlót kedvelt kunjai. A borsák a 14. században hatalmas urai voltak a területnek, sőt, a Tiszántúl nagy részére is kiterjesztették uradalmukat. Csak Anjou Károly király tudott véget vetni uralmuknak nagy harcok árán. Ezután a váruradalom a bihari királyi várnagy hatáskörébe tartozott.

dsc00894.jpg

dsc00895.jpg

Luxemburgi Zsigmond királyunk az őt segítő Losonczi Istvánnak adományozta, de a nagyúr örökös nélkül halt meg, így a várat a Csáky (Chaak) főnemesi család kapta meg. 1421-re az erősséghez 29 település tartozott, köztük Körösszeg. A török hódoltság idejére a vár egyre nagyobb jelentőséggel bírt. Hadászatilag a nagyváradi várnak volt az elővára. 1568-ban a sikertelenül ostromlott nagyváradi vár alól visszavonuló török hadtest megrongálta az épületet, de elfoglalni szintén nem tudta. Bocskai István idejében a hajdúk feldúlták és leégették, mivel a falu szabad hajdúvárossá való kinyilvánítása elmaradt. Ezt követően a vár állapota fokozatosan romlott, kőanyagát a környékbeliek elhordták építkezésekre. Jelenleg a várból csak a "csonkatorony" látható, illetve látogatható. Régészeti feltárása várat magára.

dsc00899.jpg

Irinyi Sándor így ír a várromról a Vasárnapi Ujság 1860. december 9-i, 50. számában: „Egy történeti nevezetességü helyet mutatok fel az olvasónak, ez a körösszegi váromladék, IV. László királyunk gyászos kimultának közel helye. Fekszik dél-Bihar megyének, Körösszeg vagy Keresszeg faluja határában, a Sebes-Körös folyó régi szakadékai közt, N.-Váradtól nyugatra 3 mérföldnyi távolságra, sik földön. Feje egy terjedelmes urodalomnak, mely a Chaak (ma Csáky) ős és nevezetes grófi családnak sok század óta tulajdona.

korosszegivarrom1.JPG

Országunknak e legrégibb, egyszersmind hazánk kezdetétől fogva, számos magas rangu férfiut adott család két tagja, egyik az erdélyi vajda, másik a székelyek grófja (ispánja) Zsigmond király korában osztozván: egyiknek ezen vár s tartományai, másiknak az ugyancsak Biharmegyében, Szalárd és Sz.-Imre közt a Berettyó folyó partján levő Adorján vár, szintén tartományaival jutott osztályrészül; a temes- és pestmegyei ősi Chaak birotkok közösben hagyatván fenn.

korosszegivarrom2.jpg

1654-ben Rákóczy György fejedelem előtt Csáky Ferencz, ifjabb Csáky István és Csáky László, ellenmondottak annak, hogy Keresszeg község, mint az ő saját birtokuk, a hajduvárosok sorába iktattassék, nyilvánitván, hogy ha a keresszegi katonák hajdui kiváltságokkal kivánnak élni, akkor őket ott lakni meg nem engedik. Innen lehet azt következtetni, hogy a magyar hajdu lakosok kénytelenek levén onnét el is költözni: Körösszeg tisztán oláh lakosokkal népesedett meg.

Az emlitett Csákyak, Rákóczy fejedelemnek ezen ellenmondásróli bizonyitványában „Illustrissimus ac magnificus” czimmel, és „de Keresztség” előnévvel neveztetnek, mely előnév tudatlanságból irathatott igy, Keresszeg (Keres-zeg-zug) helyett. Ily hiba követtetett el azelőtt is, sőt azóta is, midőn a magyar országgyülésen hozott törvényczikkekben a Csákyak Keresztszegieknek iratnak, mely hibát némi középkori vallásos rajongó érzelem szülhette. A régi századokan „de Chák”-nak irta magát ezen család. Egyébiránt ma a nép, könnyebb kimondás kedveért Kerecczegnek nevezi a falut.

korosszegivarrom3.jpg

A rajzunkon látható vártoronyhoz közel fekszik Keresszeg-Apáthi falu, mely szintén Csáky-birotk. Ennek határán, közel a vártoronyhoz, őserdőség között nyugatra van egy szép kiterjedésü gyepes tér, melynek neve: Kun-ülés. Itt állottak IV. László király kunjainak sátrai, e helyen lett a király kéjelgésének áldozata 1290-ik évi jul. 10-ik napján s Váradon temettetett el.

A körösszegi vár tornyára visszatérve, megemlitendő, hogy ezen 18 öl magas, aránytalan 6 szögben épült, igen erős 7 emeletes épület, az idő vas fogaival daczolni látszik. Fala két ujjny ivasagságu, kévés homlokkal vegyitett erős mészszel rakott igen erős téglából van, melyhez hasonlóból csak e vidéken B. Ujfalu mellett a herpályi pusztában létezett s ma is fennálló egyik magas tornya épült.

A kőrösszegi vártorony jelenleg magtárul szolgál az urodalomnak, e czélból tétetett rá a közelebbi években a rajta látható deszka-tető.”

korosszegivarrom4.jpg

A vár hozzávetőlegesen egy szabálytalan trapéz alaprajzú erődítés volt. Sarkai a négy égtáj felé néztek. Várárok vehette körbe sánccal vagy kőfallal. Északnyugati szegletében emelkedik a lakótorony, amelynek alaprajza szintén szabálytalan alakú hatszög. Az építmény majdnem 24 m magas, 5 vagy 6 szint helyezkedik el benne. A vár fala a talapzatnál 4 m széles, felfelé fokozatosan keskenyedik. Korabeli rajzokon tetőszerkezettel ábrázolják. A toronyhoz egyéb melléképületek is csatlakozhattak, maradványai elméletileg a román oldalon fellelhetőek.

 

Fotók és szöveg (kivéve archív felvételek): Erdős Dániel
www.mfv.hu
www.korosvidek.blog.hu
www.facebook.com/korosvidek
www.sportosan.com
www.bihariturak.hu
 
 
Az alábbi weboldalakon a várromról bővebb információt találhat:
http://www.berettyohir.hu/kultura/koeroesszegi-var.html
http://biharite.hu
http://epa.oszk.hu/00000/00030/00354/datum09764/cim209770.htm
http://www.castrumbene.hu/erdelyivarak/var/korosszeg.html
 
Az alábbi linket kiemelném! A Körösszegi várromról fellelhető szinte összes fontos tudnivaló:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=14593&na_step=30&t=9038753&na_order=
http://asztrorege.blogspot.hu/2012/02/in-acte-si-documente.html 

A bejegyzés trackback címe:

https://korosvidek.blog.hu/api/trackback/id/tr1011823969

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.