Természeti, kultúrtörténeti és tájképi értékek a Körösök-völgye mentén

Körösvidék

Körösvidék ipartörténeti emlékei 1.

Pusztaszőlős – gázszeparátor

2017. május 31. - Körösvidék

Pusztaszőlősön 1880-ban építettek egy szélmalmot, amit egyedülálló módon építettek át. Mivel a szél nem fújt állandóan, de a termálvíznek magas volt a gáz tartalma így létrehoztak a malom és a fúrt kút mellé egy gázszeparátort. A szeparátor révén a vízből leválasztott gázzal nemcsak a malmot hajtották meg, hanem a közvilágítást is ezzel oldották meg, így ennek köszönhetően már 1901-ben gázvilágítás volt Pusztaszőlősön. Több, mint száz évvel korábban, a huszadik század hajnalán Pusztaszőlős éppen a gáznak köszönhette felvirágzását. A Körösvidéken található puszatszőlősi gázszeparátor, amit az önkormányzat egy pályázat révén felújított, könnyen válhat világtörténeti emlékké.

Pusztaszőlős nevét 2000. augusztus 18-án tanulta meg az ország a földgázkitörés kapcsán. Nem mindig volt rémálom a falu alatt található „gázpaplan”, hiszen az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején Pusztaszőlős a gáznak köszönhette virágzását. Szinte hihetetlen, de a 2000-es évek elején még a gáz sem volt bevezetve a településre, holott Pusztaszőlős egy több ezer méter mélyen fekvő gázmezőn fekszik.

dsc06806.JPG

A pusztaszőlősi Wenckheim-kastély ma öregek otthonaként szolgál
 

dsc06812.JPG

A 2012-ben helyreállított gázszeparátor és szivattyúház

A pusztaszőlősi gázszeparátor története több mint 120 évvel ezelőtt kezdődik. A szeparátor a malmot hajtotta, amelyik a falu egyetlen fő útján, út túloldalán található, a szeparátorral szemben. A szőlősi birtok a Wenckheim-család tulajdona volt. A szélmalmot 1880 körül építették. Már akkoriban köztudott volt, hogy a pusztaszőlősi víz gáztartalma magas volt. A víz magas gáztartalmát használták ki akkor, amikor a szél nem fújt és nem tudtak őrölni. A gázszeparátorhoz ástak egy 300 méter talpmélységű kutat és a kitermelt termálvíztől elszeparálták a gázt, amelyet egy kovácsoltvas tartályban fogtak fel. A vízből kiváló gáz gyakorlatilag felnyomta a hatalmas tartályt, ami tárolóként szolgált a víz leengedését követően. Szükség esetén ezzel hajtották a malom motorjait. A feljegyzések szerint 1901-től Szőlős közvilágítását is ezzel a gázzal oldották meg, ami az akkori Magyarországon igencsak ritkaságszámba ment. A melegvíz egy részét a kastély, a cselédlakások és a műhelyek melegvízellátásánál hasznosították.

dsc06814.JPG

Az egykori szívógázmotort magába foglaló gépház belseje
 

dsc06819.JPG

A helyreállított gázszeparátor

Bolgárkertészeket is telepítettek a faluba. A melegvíz nagy része a primőrök előállítását segítette, mellyel aztán ellátták a tótkomlósi, az orosházi és a hódmezővásárhelyi piacokat. A vízből jutott a halastavakba is, ezek egy része bivalyúsztatásra is szolgált. Gondos tervezéssel, csekély ráfordítással jutottak az energiához. Ez példaértékű kell, illetve kellene, hogy legyen a ma élők számára is.

dsc06816_1.jpg

Az egykori magas gáztartalmú fúrt kút helye

A gázszeparátor majdnem az enyészeté lett. Kaszaper kiemelt figyelmet fordít az ipartörténeti emlékei megőrzésére. Pusztaszőlősön egy olyan park létesítését határozták még el, amelyben a korabeli energiafelhasználási lehetőségeket szeretnék bemutatni az utókor számára. A pályázat nem nyert, de a tervükről nem tettek le. A gázszeparátor felújításához egy másik pályázaton kaptak forrást. Az önkormányzat 4,2 millió forint támogatást nyert 2012-ben a létesítmény felújítására, amely ma, múzeumként szolgál.

Reményeik szerint sikerül egy gyűjtőtől olyan szívógázmotort is beszerezniük, amelyet hajdan a gáz elszeparálásához használtak. A 20. század elején került a Pusztaszőlősi szivattyúházba a generátor-gáz motor, amely már nem függött a világítógáz vezetékektől, mint a korábbi világítógáz üzemű motorok. Ez a gázmotor működtetett egy áramfejlesztő generátort, ami ellátta a környéket árammal, levegőáramlás hiányában a malmot, sz uradalmi gépjavító műhelyeket stb. A malmot is helyreállítanák. Falát jó néhány évtizede visszabontották, a negyvenes évek körül lakóépület lett belőle. Az önkormányzat, ha forrása lesz rá, megvásárolja és helyreállítja az épületet. Az udvarán pedig olyan korabeli mezőgazdasági eszközöket állítanának ki, amelyekhez a szél energiáját használták, mint például a „széldaráró”, amelyhez állati vagy emberi erő kellett a meghajtásukhoz.

 

Fotó (kivéve archív) és szöveg: Erdős Dániel
www.korosvidek.blog.hu
www.facebook.com/korosvidek
www.mfv.hu
www.bihariturak.hu
 
Forrás:
http://www.beol.hu/bekes/kozelet/energiaparkot-terveznek-pusztaszolosre-464431/
http://www.beol.hu/bekes/kozelet/muzeumi-targy-lesz-a-pusztaszolosi-gazszeparator-431508/
https://kaszaper.hu/
https://kaszaper.hu/falunap2012.htm
http://likefestoon.com/pusztaszoloson-nem-midig-volt-remalom-a-gaz/
http://www.mbfh.hu/gcpdocs/201510/tisza_ch_vizsgalati_jelentes.pdf
http://www.pusztaszolos.eoldal.hu/cikkek/mult/nem-malmoznak_-terveznek.html
http://www.pusztaszolos.eoldal.hu/cikkek/mult/tanulsagokat-tartogato-kaszaper.html
http://szelmalmaink.uw.hu/lista/lista.html
http://szelmalmaink.uw.hu/keptar/all.html
http://www.3szek.ro/load/cikk/21301/szekelyfold_%E2%80%94_a_magyarsagismeret_tarhaza_%E2%80%94_sylvester_lajos

A bejegyzés trackback címe:

https://korosvidek.blog.hu/api/trackback/id/tr5812548533

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.