Természeti, kultúrtörténeti és tájképi értékek a Körösök-völgye mentén

Körösvidék

Körösvidék

Bizarr sziklatornyok Dézna felett

A kövek mesélnek a Körösvidéken is!

2021. február 07. - Körösvidék

Az Erdélyi-szigethegység nyugati peremén állnak őrt a Béli-hegység északnyugat–délkeleti csapású, sűrű erdőkkel fedett, földtudományi, kultúrtörténeti és tájképi értékekben gazdag vonulatai. A hegység délnyugati peremén bújik meg a középkori eredetű, szabályos sakktábla alaprajzú, románok által lakott kis „váras” település, Dézna. A község fölé méltóságteljesen emelkedik a 389 m magas Vár-hegy kúpja, amely a középkori Desznye (Dézna) várának jelentéktelen falmaradványait rejti. A szép kilátást adó Vár-hegyre nem csak az Árpád-kori eredetű vár romjai miatt érdemes felmászni a turistajelzéseken, hanem azokért a földtani/felszínalaktani képződményekért is, amelyek a Béli-hegység déli területeinek miocén kori vulkanizmusát mesélik el nekünk. Kalandra fel, irány a kövek világa!

Tovább

Gerlamonostora

Gerlamonostora és környezetének felmérése - 3. rész

Gerlamonostora és környezetének felméréséről készült eredményeinket folytatjuk, méghozzá az 1984-es szondázó ásatás történéseivel. Az előző fejezetekben áttekintettük Gerlamonostora és környezetét az évszázadok tükrében, Békés megye földtanát és vízföldtanát, Ógerla és környezetét a középkorban, földhasználatát a szabályozások előtt; továbbá Gerlamonostora alapításának történelmi, vallástörténeti hátterét, és a középkori településhálózatot. Lássuk miről is szólnak a terepi jegyzetek!

Tovább

A Pocsaji-kapu, ahol egykor a Tisza folyt

A kövek mesélnek a Körösvidéken is!

Magyarország vízrajzi térképére pillantva a Tisza nyomvonala „régi ismerősként” köszönhet vissza az atlasz lapjairól. A Kárpátalja hegyei között (Csornahora-hegység) eredő és a délvidéki Titelnél a Dunába torkolló szőke folyónk közel 1000 km hosszan tekereg a Nagyalföld vidékein keresztül. De vajon mindig ott folyt a Tisza, ahol ma is találjuk? Ha már feltettük (a nem csak költői) kérdésünket, akkor a válaszunk természetesen: a nem! Írásunkban az Érmelléki löszös hát kistájról tekintünk le az Ér völgyére, ahol magvas gondolatainkat is kifejtjük a Tisza mederváltozásaival kapcsolatban, az elmúlt pár tízezer év tükrében. Kalandra fel, irány a kövek világa!

Tovább

A Csörsz-árok földműve

A kövek mesélnek a Körösvidéken is!

Körösladány és Dévaványa között, az Alföldi Kéktúra (AK) útvonala a Körös menti sík elnevezésű kistájon halad keresztül. Az asztallap simaságú, ősi folyók elhagyott medreivel „megtűzdelt”, jószerivel teljesen mezőgazdasági művelés alatt álló területen különösebb látnivalók nem várják a turistákat. A meditatív kéktúra útvonalon baktatva, alaposabban szemügyre véve a tájat egy sáncszerű, az átlagos terepszintből kiemelkedő földműre lehetünk figyelmesek, nagyjából kelet–nyugati irányultságban. De vajon mi lehet ez? Kik, s mikor építhették? A válasz talán meglepő lehet, hisz nem egy pár évtizeddel ezelőtt épült töltés földműve ez, hanem a legendás Csörsz-ároké (vagy más néven Ördögároké), amely évezredek történéseit meséli el annak, aki kíváncsi rá. Írásunkban a Csörsz-árok rövid történetével ismerkedünk meg, a Körösladány határában elhelyezkedő sáncszakasz maradványain keresztül. Kalandra fel, irány a kövek világa!

Tovább

A Mágori-domb rejtelmei I.

A kövek mesélnek a Körösvidéken is!

A Békés megyei Vésztő városkájától nyugatra, kb. 5 km-re helyezkedik el a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság, sőt az egész Tiszántúl egyik legjelentősebb régészeti bemutatóhelye, a Vésztő–Mágor Történelmi Emlékhely. Az 1987 óta védett Mágor-puszta a Körös menti sík és a Kis-Sárrét kistájak találkozásánál helyezkedik el. Az egykori Sebes-Körös medrek és árterek fölé kb. 9 m-rel magasodó kettős Mágori-domb a Kárpát-medence egyik legnagyobb és legjelentősebb újkőkori–bronzkori lakóhalma. Cikksorozatunk első felvonásában a Mágori-domb belsejébe „ereszkedünk alá”, ahol a hosszú évezredek alatt lerakódott kultúrrétegeket tanulmányozzuk. Kalandra fel, irány a kövek világa!

Tovább

Csata Álmosd és Diószeg között

A kövek mesélnek a Körösvidéken is!

A Nyírség homokbuckáitól délkeletre elterülő Érmelléki löszös hát kistáj területén, az egykoron a Tisza által elfoglalt Ér-völgy közelében fekszik Álmosd település. A falucskának komoly irodalomtörténeti jelentősége van, hisz itt élt születésétől 6 éves koráig, majd újból 1812–1815 között a magyar Himnusz megalkotója, Kölcsey Ferenc. Álmosd neve azonban a történelemkönyvek lapjain is szerepel, hisz itt zajlott 1604-ben a Bocskai-féle szabadságharc egyik fontos csatája. Írásunkban ennek állítunk emléket. Kalandra fel, irány a kövek világa!

Tovább

Az Alföldi kisvasút nyomvonalán

A kövek mesélnek a Körösvidéken is!

Békéscsaba felől Vésztő irányába haladva, a bélmegyeri elágazástól kb. 1 km-re északra, az országút jobb oldalán egy rövidke vasúti töltésre lehetünk figyelmesek, egy pár vasúti sínnel, egy vasúti jelzőoszloppal és egy emlékművel. Az úton továbbsuhanó utazók nagyobbik része nem is gondol abba bele, hogy annak idején, 1904 és 1962 között itt, a Békés–Vésztő vonalon pöfögtek az egykori Alföldi Kisvasút mozdonyai és szerelvényei. Írásunkban a fénykorában 152 km-es vonalhálózattal rendelkező egykori gazdasági kisvasút történetével és mementóival ismerkedünk meg. Kalandra fel, irány a kövek világa!

Tovább

E-Körösvidék tekerés

E-bikeot teszteltünk

Szeptember első hétvégéjén igen ritka, különleges eseményre ébredtünk a Körösvidéken. 2020. szeptember 4-5. (péntek-szombat) Kelly's E-BIKE teszt napot tartott a Speedy kerékpárüzlet Békéscsabán. Az eseményről aznap, pénteken értesültünk, ugyanis a közösségi oldal hírfolyamában jött velünk szemben. Egyből felcsillant a szerkesztőségnek az e-kerékpárok kipróbálásnak a lehetősége. Mivel hétvégére szép napos, tekerésre alkalmas időt jósoltak, és amúgy is kerékpáros szerkesztőségi kirándulást terveztünk a határban, miért ne? Egy próbát megér címszóval, felkerekedtünk és megkerestük a kerékpárüzletet péntek délután. Korábbi emlékeink szerint nem rendeztek még ilyen eseményt Békés megyében, úgyhogy nagy izgalmak közepette vágtunk bele a próbának.

Tovább

Híradás Ecseg-pusztáról

Benkő Gyula írását olvashatjuk Ecseg-pusztáról a Jászkunság, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Szolnok Megyei Szervezetének kiadványában 1955. februári (II. évfolyam 1. szám) számában. A cikket teljes egészében, helyesírás javítása nélkül közöljük.

Tovább

Gerlamonostora

Gerlamonostora és környezetének felmérése - 2. rész

Folytatjuk Ógerla, Gerlamonostora földtudományi értékekben (földtani, felszínalaktani, talajtani,- és víztani értékek) gazdag környezetének bemutatását. Legutóbb áttekintettük Gerlamonostora és környezetét az évszázadok tükrében, Békés megye földtanát és vízföldtanát, Ógerla és környezetét a középkorban, földhasználatát a szabályozások előtt. Jelen cikkünkben áttekintjük Gerlamonostora alapításának történelmi, vallástörténeti hátterét, a középkori településhálózatot; valamint áttekintjük történetét régészeti szempontból.

Tovább
süti beállítások módosítása