Tizedik alkalommal került megrendezésre hazánk területén, több helyszínnel, két hétvégével a Geotóp Napok. Október 7-én az eseménysorozat ismét kezdetét vette (Békéscsabán már 4. alkalommal), egy földtudományi értékeket felfűző kerékpáros túra keretein belül. A Magyar Földtani Védegylet Egyesület idén immár ötödik alkalommal kapcsolódik be a Geotóp Napok programjába, négy helyszínnel. A békéscsabai geotóp nap társszervezője és társ túravezetője a békéscsabai Bihari Túrák Közhasznú Egyesület, Kocziha Attila elnök személyében, a Magyar Földtani Védegylet és a Körösvidék blog képviseletében pedig Erdős Dániel. Veres Zsolt, a Földtani Védegylet titkára, a Békéscsabai SZC Vásárhelyi Pál Szakgimnázium és Kollégiuma földrajz és geológia tanára, pedig segített a békéscsabai helyszín szakmai programjának megszervezésében.
A geotóp (a görög „Geo” = Föld és „toposz” = hely szavakból) egy olyan földi helyszín, ahol az élettelen természet legérdekesebb, leglátványosabb, legjellegzetesebb képződményei találhatók meg. Ezek a képződmények lehetnek különféle felszínformák, sziklafalak, barlangok, kőzetek vagy talajok természetes és mesterséges kibukkanásai, források, ásvány- vagy kövület előfordulások, a természet sok más érdekessége és maga a táj. Békéscsaba egy jellegzetes alföldi nagyváros és azt gondolná az ember, hogy a nagy szikes pusztákkal és folyómedrekkel határolt település környéke földtudományi értékekben szegény. A magyarországi hegységekbe elutazó turista vándorlásai során számtalan barlanggal, sziklaképződménnyel, látványos bányafallal, ásvány-lelőhellyel és romantikus völggyel találkozhat. Ezek a természeti értékek mind szem előtt vannak. Békéscsaba és környéke is rendelkezik mindezen tulajdonságokkal csak térben és sajátosságaiban másképp. Ha hegységekről beszélnénk Békéscsaba esetében, pár ezer méterrel a tengerszint alatt kell keresnünk. Barlangokkal ugyan nem, de monumentális bányákat itt is találhat az ember, csak éppen nem köveket, hanem agyagot és homokot bányásznak. Ami viszont kizárólag Békéscsabának van: az Élővíz-csatorna és élővilága, a környező nagy folyók és a jégkorszaki szelek által formált felszín, hatalmas szikes legelők, rétek és persze a gyógyvíz.
A békéscsabai Geotóp Napot is ebben a szellemben kívánták összeállítani a szervezők, bemutatni mindazt, ami a szemnek látható, a kéznek fogható, prezentálni azt, amiről a fúrási magok mesélnek.
A gyülekező szombaton, délelőtt 10 órára lett meghirdetve a Csabagyöngye Kulturális Központ előtt. Szép számmal gyűltek össze a kerekezni és geoszomjukat oltani kívánó érdeklődők. A jelenléti ív aláírása, néhány nyitó gondolat és az egyesületek bemutatkozása után az első megálló az Árpád Gyógy- és Strandfürdő volt. A bejáratnál Erdős Dániel mesélt a fürdőt ellátó kutak kiépítéséről paramétereiről, fúrás-technológiájukról, hány méter mélyről jön a víz, a víz színének változásának az oka, és egy kis hidrogeológiáról. A résztvevők kezükben tarthatták a kútfúrások során használatos néhány szerszámot, pl.: gyémánt koronát, magszakítóházat, stb. Ezt követően Békéscsaba földtanával, Békéscsabát és környezetét kialakító földtani folyamatokkal ismerkedett meg a biciklis csapat. Ősmaradványokat és fúrómagokat is megtekinthettek résztvevők, amelyek a Békéscsaba alatt fekvő rétegekben is megtalálhatóak.
A mintegy húszperces perces előadást követően a következő állomás az Élővíz-csatorna, a körgát és a zsilip találkozásánál volt. Ott Kocziha Attila tartott egy kis történeti visszatekintést az Élővíz-csatorna és a körgát fontosságáról, múltjáról, szerepéről.
A zsiliptől egy viszonylag hosszabb, bő fél órás tekerést követően a biciklis csapat az Élővíz-csatorna mentén, majd Fényest érintve, annak déli határában található Kápolna-halomhoz érkezett. Rövid pihenőt és szusszanást követően Erdős Dániel mesélt arról, hogyan és miként kapcsolódik a geológia, a régészet a kultúrtörténethez. A választ a Kápolna-halom és környezetében rejlett. Érdekes ismereteket hallhattunk az egykori ősi folyók táj átalakító tevékenységéről, hogyan és miként választották ki az egykori nomád vándorló népcsoportok a letelepedési helyeiket. Fontos adatokkal gazdagodtunk a kunhalmok kapcsán, kialakulásukról, azok funkcióiról, kik és miért építhették és egy rövid történeti áttekintést a halom környezetében állt egykori Fövenyes, Árpád-kori falujáról.
A halomtól szintén egy hosszabb biciklis szakasz következett Békéscsaba déli határában. Megtekinthették a résztvevők a Fövenyes-halmot, és egy rövid megállót követően néhány mondat esett az állandó víz alatt lévő rétekről, legelőkről.
A biciklis túra utolsó megállója a Tondach Zrt. még ma is működő anyagbányája volt. Ismét kis előadást hallhatott a biciklis csapat a bányáról, múltról, jelenről és a jövőbeli tervekről, bányászati technológiáról, kitermelt nyersanyagról és hasznosításáról, cserépgyártásról, annak technológiai tulajdonságairól a vállalat képviselőjétől Fehér Páltól. A bő félórás előadás interaktív beszélgetéssé alakult át, majd körbe lehetett nézni a működő bányában. A nap érdekessége a bányató aljából szivárgó gáz kicsiny iszapkráter felépítménye és az agyag-homok határán forrásként szivárgó vizek látványa.
Összességében, a szép napos szombati nap élményekben és szervezési tapasztalatokban gazdag Békéscsabai Geotóp Napot eredményezett. Közel 26 km-t tekert le az érdeklődő, mindenre kíváncsi biciklis csapat. Jövőre is egy látnivalókkal és helyszínekkel kibővített programmal várjuk az érdeklődő biciklis geoturázókat!
