Természeti, kultúrtörténeti és tájképi értékek a Körösök-völgye mentén

Körösvidék

Körösvidék

Gerlamonostora

Gerlamonostora és környezetének felmérése - 2. rész

2020. szeptember 06. - Körösvidék

Folytatjuk Ógerla, Gerlamonostora földtudományi értékekben (földtani, felszínalaktani, talajtani,- és víztani értékek) gazdag környezetének bemutatását. Legutóbb áttekintettük Gerlamonostora és környezetét az évszázadok tükrében, Békés megye földtanát és vízföldtanát, Ógerla és környezetét a középkorban, földhasználatát a szabályozások előtt. Jelen cikkünkben áttekintjük Gerlamonostora alapításának történelmi, vallástörténeti hátterét, a középkori településhálózatot; valamint áttekintjük történetét régészeti szempontból.

1.4. Gerlamonostora alapításának történelmi, vallástörténeti háttere, középkori településhálózat

 

Magyarország Árpád-kori közigazgatási rendszerének alapeleme a királyi vármegye volt, amelynek létrejötte szorosan összefügg Szent István államszervező tevékenységével. Kialakulása számos hatás együttesének köszönhető, de bizonyos, hogy a 10. század végi társadalomban és államszervezetben már megvoltak az alapjai. A királyi vármegye (comitatus) Szent István idejében egy meghatározott területre kiterjedő középszintű közigazgatási, végrehajtói egység volt és emellett bírói és katonai feladatokat is ellátott. Élén az ispán (comes castri) állt, aki többnyire a vármegyeszékhelyen emelt várban (civitas) székelt és az egyházmegye élén álló főpappal (kezdetben püspök) szorosan együttműködött.

A mai Békés megye egy részét a 10. században a Csolt nemzetség őse vette birtokába. A megye többi része Bihar megye egyházi és világi igazgatása alatt állott és központjában Békés földvárával fokozatos fejlődésével csak a 13. század elejére önállósult teljesen.

A középkor településrégészete meghatározott ismérvek alapján különíti el az Árpád- és késő középkori lelőhelyeket az egykori településektől. A korai, 11-13. századi települések a későbbieknél jóval nagyobb számban fordulnak elő a térségben, mint azt korábban feltételezték. Lehetőleg árvíztől védett kiemelkedő helyen, de valamilyen víz mellett, vagy annak közvetlen környezetében lineárisan helyezkednek el. Az Árpád-kori faluállományon belül a 12. század második felétől elkülöníthetünk szigorú belső szerkezettel, utcás-telkes beosztással rendelkező, többnyire templomos falvakat, amelyek a 13. század során is folyamatosan fennálltak. A sűrű településhálózat a kereszténység egyre erőteljesebb térhódításával megkövetelte a sűrű templomhálózatot is. A templomok sűrűsége arra utal, hogy a 11-12. században alapvető a kialakult településhálózat fölé rendelni egy olyan egyházi szervezetet, amely az egész településhálózatot területileg is átfogja (SZATMÁRI 1997.). Az egyházas helyek sűrűsége a 11. század elején elérte azt a fokot, hogy legtöbb falutól 3-4 óra járásnyira, 15-24 km-re lehetett templomot találni.

2_4_telepuleshalozat.jpg

4. ábra: a folyómeder mentén lineárisan elhelyezkedő faluhely települési szerkezet. (Forrás: A Körös-Tisza-Maros-köz települései a tatárjárást követő évszázadban XIII – XIV. század közepéig. Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban. Dél-Alföldi évszázadok 9. Szeged, 1996.)

A vármegyék szervezésével párhuzamosan haladt az egyházmegyék kialakítása, amelyek élén a püspök állt. 1028 után teremtődött meg a lehetőség a Körösöktől és a Marostól egészen a Dunáig elterülő területen egy latin rítusú egyházmegye, a csanádi püspökség létrehozására (1030), amelynek első főpapja Gellért püspök lett. A Tiszától keletre fekvő Körösök menti vidék sokáig a pogányság egyik bázisa maradt és kiinduló területe lett a Vata vezette 1047-es pogánylázadásnak. Vata Békés környékének nagyhatalmú ura volt és csak színleg hódolt meg Istvánnak, így a terület nagy részét lefedő bihari püspökség megszervezésére valószínűleg itt csak a 11. század közepén, I. András uralkodásának elején kerülhetett sor (KOSZTA 2000., KRISTÓ 1988., 2006.).

Az államszervezet, valamint a kereszténység megerősödését és kibontakozását ezen a területen nagymértékben visszavetette az 1241. évi tatárjárás. A 13. század közepétől azonban a „falupusztásodás” folyamatával is számolnak a kutatók, amelynek eredményeként az Árpád-kori településhálózat fokozatos átrendeződése és a falvak számának csökkenése mellett, a magánföldesúri hatalom erősödik meg. Ennek monumentális emlékei a monostorok, amelyek közül a Csolt nemzetség által épített vésztői Csolt és a Gerlamonostort kell megemlíteni. A Csolt nemzetség monostorának tulajdonosa az Ábránfyak voltak, akik 1383-ban megosztoztak javaikon. Békés megyében négy nemzetségi monostor maradványa ismert. Hosszuk 35-50 méter, szélességük 16-20 méter között mozgott. Alaprajzuk általában háromhajós, ahol a főhajóhoz egyenes vagy félköríves szentéllyel csatlakoztak a mellékhajók. Az ásatások alkalmával a régészek a nyugati oldalon torony és karzattartó alapozásait is megfigyelték, amelyek általánosan jellemzik a középkori nemzetségi monostorokat.

Gerelamonostorát tehát a nemzetségi monostorok közé soroljuk, amelyek világi személyek által alapított magánegyházak voltak és építésük egyértelműen az Árpád-korra nyúlik vissza. A főúri alapítású monostorok, az alapító nemzetség temetkezőhelyének szerepét töltötték be és létrejöttük oka a nemzetségi összetartozás-tudat erősítése, valamint a reprezentáció igénye volt. Az alapító és családja a templomba temetkezett, a kegyúri jogokat a nemzetség tagjai örökölték és az alapító család tulajdonában maradtak egészen a kihalásig.

1.5. Gerlamonostora történeti és régészeti áttekintése

 

Hajdan két Gerla község létezett Fel és Al előnevekkel is. Az előbbi Borosjenő vidékére esett, az utóbbi pedig Csaba közelében. Eredeti neve Gerlamonostora volt, amelyet Szent Miklós tiszteletére volt felszentelve. A váradi káptalan 1383. július 13-án kelt okleveléből tudjuk, hogy Gerla a Csabát is birtokló Ábránfyak tulajdona volt, akik a XIV. század közepén élt gerlai Ábrahámról kapták nevüket. Karácsonyi Jánostól tudjuk, hogy a család a Békés vármegye ősfoglalójának, a Csolt nemzetségnek a leszármazottja volt. Az Ábránfyak birtokának központja Gerla volt, amely így akkoriban Csabánál jóval jelentősebb településnek számított. A középkori Gerla legkiemelkedőbb épülete az Ábránfyak által építtetett monostor volt.

A középkori oklevelek először 1259-ben említik a monostort apátja révén. Lelkészei közöl is csak egy ismeretes: András, ki 1337-ben hat garas pápai tizedet fizetett. 1531-ben az Ábránfyak ferences kolostort alapítottak Gerlán, ami valószínűleg a család egyetlen papi pályára lépett tagjának, a krakkói egyetemen tanult, később a gyulai plébánián szolgáló, majd 1528 és 1533 között a váradi olvasókanonoki tisztet betöltő Ábránfy Jánosnak köszönhető. 1533-1535 között Debreczeni István, 1535-1537 között pedig Ujlaky Péter volt a szerzetesek gyardiánja. A váradi tartományi gyűlés először négy szerzetes Gerlára küldéséről döntött, azzal, hogy ez a szám később hatra emelkedhet. A valóságban azonban ennél többen voltak a kolostorban: az 1535-ből származó névsor nyolc egyházi (három szónok, két gyóntató, egy kántor és egy kezdő pap) és öt világi személyt sorol fel. A történészek feltételezik, hogy a kis közösség számára nem épült új templom, hanem az egykori nemzetségi monostort használták fel. 1537-ben a rendi gyűlés a barátokat visszaparancsolta, és elrendelte, hogy a kolostort a püspöknek adják át. Utoljára 1593-ból származik írásos emlék a monostorról és 1685-ben említik utoljára, mint helységnevet.

1733-ban a templomnak, a templom tornyának, és valószínűleg a kolostor épületének romjai még látszottak. Bél Mátyás a következőket írta Gerláról: "Hajdan kolostorral híreskedett, amely tágas és tetszetős külsejű volt, ezen a vidéken szokatlanul magas kettős toronnyal épült. Most ezek romjain kívül mit sem látni belőle." Az épületeket nem a török vagy a tatár pusztította el, hanem az enyészet és az emberek, akik mindent elhordtak.

Bunyitay Vincze a váradi püspökség könyvtárnoka 1883-ban így ír a gerlai apátságról: „Neve, mint több hasonló helynevünk, kétségkívül valamely ős birtokosának személynevétől származik, de akiről csak sejtenünk lehet, hogy ama Gyulával, kitől a békésmegyei Gyulamonostora nyerte nevét, ugyanegy családfának voltak sarjadékai, s e családfa a Csoltoké. Mindenesetre feltűnő, hogy a Gerla ó nevet s a gerlai apátság emlékét mind történeti emlékeinkben, mind helyrajzilag oly személy és helynevek társaságában látjuk, melyek a Csolt nemzetség tagjai s birtokaira emlékeztetnek. Egy 1233-iki oklevélben (Wenzel G: Árpádkori uj okmánytár. VI. 530. l.) olvassuk: de genere Cholt: Vata; Jula; Chepan; Márton; Vata; Hrmurich(?); István.; Guthard.; Dénes.; Márton. Ismét egy más, 1341-iki oklevelen (Ifj. Bölöni S. levéltára): Martunus de Choltmonustura; Gelert.” „Az idézett hely, mint látjuk, nem mondja, hogy a gerlei apát monostora hol állt? de a körülmények s a személy- és helynevek, melyek között az apát feltűnik, Békésmegyébe utasitanak, és itt, nevezetesen Gerlán, a Fejér-Körös egyik szigetén még ember emlékezetére is hatalmas romok állottak, hogy miféle épület romjai? megmondja a sziget s az amellett futó ér neve, mert ez monostor-ere amaz pedig monostor-szigete nevet visel ma is. Ha ezekhez hozzá veszszük még népünk azon jellegző szokását, hogy régi apát- és prépostságok helyeit monostor-nak, a vagyontalan szerzetesek házait ellenben egyszerüen klastromnak nevezi: nem kételkedhetünk, hogy az idézett oklevél apátjának monostorát a gerlei monostor-szigeten megtaláltuk."

A gerlai monostorról Haán Lajos is beszámolt: "...Pázmán Péter szerint alapította 1533. eszt. az Ábrahámffy család. Alapfalai... a... monostori szigetben fennállottak a legközelebbi időkig. Én a helyet szorgalommal vizsgáltam s a már földben talált ablak, ajtó és oszlopékességek némi maradványaiból azt vettem ki, hogy az épület a XVI. századnál korábbi lehetett... Díszes épület lehetett s tornya, Bél Mátyás szerint, legmagasabb építmény volt e vidéken... Alapfalai csak néhány éve hányattak szét... gr. Wenckheim Kroly úr által. Most e helyet százados tölgyek árnyékolják be... Sehol a vármegyében annyi régiséget - bronzkarikákat, ódon idomú bögréket, sarkantyúkat stb. nem találnak, mint Gerlán..."

A XIX. század végén is többen látogatták a lakosság közül a romokat. 1951-ben Bálint Alajos, 1956-ban Kovalovszki Júlia, 1954-ben Lükő Gábor végzett a monostor helyén terepbejárást. Az 1980-as években a monostornak már alig látszottak nyomai.

1938-ban Scherer Ferenc szerint "...az egyháznak keletre néző, félkörívben végződő szentélye, nyugaton pedig két tornya volt, s valószínű, hogy román építésmódban készült. Az egyháztól északra állt a monostor."
Az MTA megbízásából a középkori falukutatási program keretében 1951-ben Bálint Alajos végzett itt terepjárást. Ennek során felkereste a monostor helyét is, ahol "tégla alakú alapfalakat" talált. A helybeliek elmondása szerint "40-50 m hosszú és 25-30 m széles" az épület alapja, és "nyugati végében... valami toronyféle is épült." Itt "két méter mélységben... még mindig teljesen ép és köves volt az alap... Az alapfalak... terméskőből készültek, néhol téglákkal kiegyenlítve..."

1956-ban Kovalovszki Júlia kereste fel a lelőhelyet. Meghatározta a kolostor helyét, és talált egy másik szigetet, amely szintén téglatörmelékkel volt borítva, így az Ábránfyak kastélyát sejtette ezen a helyen. A középkori falu a kolostortól északnyugatra helyezkedett el, itt a középkori házak helyei ekkor még jól kivehetően elkülönültek.

1984-ben Jankovich Dénes szondázó ásatást végzett az egykori monostor területén.

Mivel a gerlai templom falaiból szinte semmi sem maradt, jelentősebb leletek hiányában nehéz közelebbi párhuzamokat vonni a ma is álló templomok bármelyikével, azonban a kevés fennmaradt falrészlet, faragott kődarab és tégla alapján arra következtethetünk, hogy a gerlai monostor Békés megye egyik legkiemelkedőbb Árpád-kori építménye lehetett, és méreteiben, kivitelében az egykorú nemzetségi monostorokhoz hasonló színvonalú épület volt. Különösen fájdalmas a monostor pusztulása, ha arra gondolunk, hogy a legsötétebb időket, a tatár és török háborúkat részben átvészelte, és teljes pusztulása csak a legújabb korban, a műemlékek iránti érdeklődés kialakulásának idején történt.

A gyulai múzeum ma is őriz Gerláról származó szarmata kori kancsót és középkori kőmozsarat, melyek Haán Lajos ajándékaként kerültek be. Ezek közül az utóbbi valószínűleg a gerlai falu helyéről vagy a monostor környékéről származhat. Ugyancsak innen valók azok az alakos kályhacsempék, melyeket Haán Béla az 1900-as évek elején juttatott a békéscsabai múzeumba.

Hamarosan folytatjuk!

Szerző: Erdős Dániel

www.facebook.com/korosvidek

www.korosvidek.blog.hu

Felhasznált irodalom:

- Bél M.: Békés vármegye leírása, Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18., Gyula, 1993
Császár G. (2005): Magyarország és környezetének regionális földtana. I. Paleozoikum – paleogén. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest
- Dóka K. (1996): A Körös és Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században (Egy táj átalakulása). Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. Sorozatszerkesztő: Erdmann Gyula. Készült Békés Megyei Levéltár házinyomdájában, Gyula, 1997
- Geodézia órai előadás jegyzet
- Györffy Gy. (1987): Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajzaI.,Békés, Csanád térképmelléklete, Akadémiai kiadó, Budapest.
- Haas J. (2001): Geology of Hungary. Hungarian Academy of Sciences, the System Consulting Co. and the National Science Found, Budapest
- Jankovich B. D. (1996): Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához. BMMK 16 (1996) 305-349.
- Jankovich B. D. (1998): Békés megye régészeti topográfiája IV/3-4. (Magyarország régészeti topográfiája 10.), Békés és Békéscsaba környéke, Budapest, Akadémiai Kiadó
- Jankovich B. D. (1991): 184-190; MRT 10. 410-424. (5/7. lelőhely). Az alaprajz közölve: Jankovich 1991. 186, 19. ábra; MRT 10. 411, 84. kép.
- Jankovich B. D., Erdmann Gy. (1991): Középkori települések a mai Békéscsaba határában című munkája nyomán. In.: Békéscsaba története I. A kezdetektől 1848-ig, Békéscsaba
- Juhász I.(1996): Vésztő Mágori domb, Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 172, Kiadja a TKM Egyesület, Veszprém
- Karácsonyi J.: Békésvm. tört. I. köt. 183-184., Bunyitay: i. m. II. köt.
- Karátson D. (2000): Pannon enciklopédia, Magyarország földje, Kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. Kertek 2000
- Kelemen É. (2010): Dél-Alföldi Árpád és késő-középkori egyházak építőanyagainak összehasonlító archeometriai vizsgálata. Doktori (Phd) értekezés, Debreceni Egyetem Természettudományi Doktori Tanács Földtudományok Doktori Iskola. Debrecen, 2010
- Kerék M. (1939): A magyar földkérdés: in A Magyarország települési viszonyainak kialakulása a török hódoltság korától a kiegyezésig, Mefhosz kiadó, Budapest
- Lövei Zs. (2002): Békés megye vallásföldrajza, diplomaterv, Miskolci Egyetem, Társadalomföldrajz Tanszék, Miskolc
- Magyari I. (2010): A Pannon-medence ősföldrajza és környezeti viszonyai a késő miocénben. GeoLitera SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Szeged, 2010
- Medgyesi P. (2015): Honfoglalók a Békési tájakon, Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei. A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve III. (40.), „Ami csabai…” múzeumi sorozat. Sorozatszerkesztő, Ando György. Felelős kiadó: Ando György múzeumigazgató, Progresszív Nyomda Kft., Békéscsaba
- Rakonczai J.: A vízből született táj. Az Arad-Békési-térség természeti értékei. Békés Megyei Önkormányzat
- Szatmári I. (2005): Békés megye középkori templomai, Békéscsaba
- Szatmári I. (1988): Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában

Internetes weboldalak:
- https://civil3d.cads.hu/civil-3d-2020-magyar-tartalom/
- https://civil3d.cads.hu/termek/autocad-civil-3d/
- https://civil3d.cads.hu/wp-content/uploads/2019/06/Autodesk-Civil-3D-2020-Magyar-Tatalom-Dokumentacio.pdf
- http://www.digicart.hu/itr.html
- https://geo-bau.hu/product/satlab-sl558t-kezi-szamitogep/
- http://geomentor.hu/sites/default/files/SL55.pdf
- http://geomentor.hu/SurvCE
- https://www.hungarocad.hu/termekkategoria/szoftverek/epitomernoki-tervezes/infrastruktura-tervezes/autocad-civil-3d/
- https://www.gnssnet.hu/
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Global_Positioning_System
- http://www.inf.u-szeged.hu/
- http://moodle.autolab.uni-pannon.hu/Mecha_tananyag/mechatronikai_rendszerek_specialis_erzekeloi_es_aktuatorai/ch06.html
- http://users.itk.ppke.hu/~tihanyia/Segedlet/GPSrendszer.pdf

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://korosvidek.blog.hu/api/trackback/id/tr1116187870

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása