Tömegközlekedéssel, biciklivel, gyalogszerrel, szervezett kirándulások során járjuk be a Körösök-völgye mentén a természeti, kultúrtörténeti és tájképi értékeket. A túrák során megismerkedünk a vidék régmúltjával, megelevenednek az egykori folyómedrek, vizes élőhelyek. A kunhalmok regéit hallhatjuk tetejükről szétnézve, ahogy súgja a szél, romok mondáit mesélik el szétszórt kövei. Szurdokvölgyek, víznyelők, sziklaalakzatok árulkodnak a felszínformáló erők játékáról. Célunk, megismertetni a nagyközönséggel mindezen értékeket a Körösök mentén az Alföld, a Partium és az Erdélyi-szigethegység területein belül. A Körösök-völgye egy jellegzetes vidék a hegységektől a síkságokig. Azt gondolná az ember, hogy a nagy szikes pusztákkal, lapályokkal, folyómedrekkel, határolt terület és környéke természeti értékekben szegény a hegységekben található barlangok, víznyelők, sziklaképződmények, szurdokvölgyekhez képest. E látszólagos ellentmondást igyekszünk feledtetni, hiszen a Körösvidék a Báródságtól a Zarándi-havasokig, a havasoktól a Békési-hát lankáiiig és onnan a Királyerdőig - politikai határoktól mentesen – a táj megannyi ezer arculatát mutatja térben és időben, földtudományi-, növényi- és állattani, tájképi- és kultúrtörténeti értékeiben másképp.
Benkő Gyula írását olvashatjuk Ecseg-pusztáról a Jászkunság, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Szolnok Megyei Szervezetének kiadványában 1955. februári (II. évfolyam 1. szám) számában. A cikket teljes egészében, helyesírás javítása nélkül közöljük.