Természeti, kultúrtörténeti és tájképi értékek a Körösök-völgye mentén

Körösvidék

Körösvidék

Gondolatok egy kaszaperi malomkőről

A kövek mesélnek a Körösvidéken is!

2021. március 28. - Körösvidék

A Békés megyei Kaszaper településről Mezőkovácsháza felé utazva, a nagybánhegyesi elágazástól kb. 600 m-re, jobb kéz felé egy zúzott köves, majd földessé váló úton (kb. 1,5 km) juthatunk el a Kaszaperi Történelmi Emlékpark területére. Az itt „magasodó” Templom-halmon és térségében állt az Árpád-kori eredetű Pereg település és temploma évszázadokon keresztül, melynek helyén egy emlékparkot alakítottak ki 2015-ben. Írásunkban vázlatosan megismerkedünk a terület történetével, valamint egy malomkő kapcsán geologizálunk is egy kicsit. Kalandra fel, irány a kövek világa!

Az ősi Pereg vagy Kasza-pereg történetéről így ír az emlékpark hivatalos weboldala (kaszaperiemlekpark.hu): „A Békés megye déli részén fekvő Kaszaper nagyközség őse, a középkori Pereg város a Száraz-ér partján (a Maros egyik ősi ága – a szerk.), a környező tájból észrevehetően kiemelkedő, az esetleges árvizek idején is biztonságot nyújtó egyik dombháton, az ún. Templom-halmon épült fel, a közepén templommal, körülötte lakóházakkal. […] Az első hiteles említést Rogerius mester Siralmas énekében találjuk, mely az 1241-es tatárjárásról szól. Ebben tudósít Pereg város pusztulásáról, ahol hetven falu népe keresett menedéket. Ahhoz, hogy a település újjászülessen, több mint két évszázadot kellett várni: Pereg az 1400-as évektől a Kasza család birtokában volt, később a Hunyadiaké, majd a Kállay családé lett. Az oklevelek tanúsága szerint a település a Hunyadiak korában mezővárossá fejlődött. Az 1552. évi török hadjárat Kasza-pereget is elpusztította, majd a hadjárat után lakosai fokozatosan visszatértek. Az 1596-os esztendő a teljes pusztulást jelentette a településnek, amikor a török–tatár seregek teljesen feldúlták. A török kiűzése után Kasza-pereg a szomszédos területekkel együtt elnéptelenedett és sivár pusztává vált.”

img_0623-scaled.jpg

Az emlékpark területén sétálva megtekinthetjük az egykori templom alapfalainak visszaépített maradványait, amelyben a közeli Erdélyi-szigethegység kőzettípusait tanulmányozhatjuk. A lapos domb körül Árpád-kori, illetve neolitikumi, szarmata- és bronzkori épületek rekonstrukcióival, egy honfoglalás kori jurta alapjaival, egy szárítóval és egy hodályépülettel is találkozhatunk. Az Árpád-kori házikó egyik sarkában egy kisméretű malomkőre lehetünk figyelmesek, amely a szemfüles geológusnak évmilliók üzenetét suttogja el. De mit is pontosan?

A híres „pataki malomkövek” porosodó példányaival még találkozhatunk a Nagyalföld múzeumként üzemelő száraz- és szélmalmaiban vagy éppen a Kaszaperi Történelmi Emlékparkban is. A Sárospatak feletti Megyer-hegy térségében olyan középső-miocén (kb. 15 millió éves) riolittufák vannak a felszínen, amelyek utóvulkáni meleg vizes oldatmozgások hatására átkovásodtak. Ezek a kemény, ellenálló, kristályos zárványokkal és üregekkel átjárt kőzetek alkalmasak voltak malomkő gyártására, amelyet már a 15. században felismertek az akkori szakemberek. A szakképzett bányászdinasztiák speciális szerszámokkal, egy darabban (ún. „olasz típusú” malomkő) bányászták ki a kemény kovás riolittufából a malomköveket, amelyeket „pataki malomkő” néven hazánk és Európa malmaiban használtak fel. A kisebb-nagyobb megszakításokkal évszázadokon át működő malomkőbányában a 19. században következett be egy komolyabb termelés visszaesés, amelyet a bánya 1907-es megszűnése követett. Ez többek között azért történhetett meg, mert a nagy sebességgel forgó gőzmalmi malomkövek igényeit a Megyer-hegyi kőanyag már nem tudta kielégíteni, a bányászat áttevődött a szomszédos Király-hegyre. Az itteni szívósabb kőzetanyagból már ún. „francia típusú” malomköveket alakítottak ki, amelyeket már több darabból illesztettek össze.

Az emlékpark bejárása során láthatjuk, hogy ott nem csak évezredek történelme elevenedik meg, hanem évmillióké is, ha az ember nyitott szemmel jár. Erre kiváló példa az a kis kézi malomkő is, melynek anyaga a Tokaji-hegységből, a Megyer-hegyről származó „darázskő”.

Fotó és szöveg: Veres Zsolt
A kövek mesélnek
www.facebook.com/akovekmeselnek

A bejegyzés trackback címe:

https://korosvidek.blog.hu/api/trackback/id/tr2516472512

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása