Talán kevesen tudják, hogy Orosházának 1760 óta van egy olyan településrésze, amely egyetlen ponton sem érintkezik a várossal. Ez pedig nem más, mint Kiscsákó, Orosházától 23 kilométerre, Nagyszénás és Kondoros között félúton. Gáspárteleknek is hívott település rész egykor a 1848-49-es szabadságharc után kivégzett Batthyány Lajos alkotmányos miniszterelnök családjához tartozott.

A kis település földrajzilag Nagyszénáshoz, illetve Kondoroshoz esik közelebb. Kiscsákó romos büszkesége az 1864-ben, Ybl Miklós terve alapján épített vadászkastély. Az 1760 óta Orosházához tartozó Gáspártelken, a kiscsákói Geist-majorban fekszik a földszintes épület. Az eredetileg vadászháznak épített kastélyt ifj. Geist Gáspár vásárolta meg a Batthyány családtól 1880-ban, majd ismét Ybl Miklós tervei alapján átépítette kastéllyá. A II. világháború után állami tulajdonba került, volt benne TSZ iroda, ifjúsági klub, majd 1992-ben német magán tulajdonba. A műemléki védelem alatt álló ingatlan állapota a második világháborút követően fokozatosan romlott. A köztudatban a kiscsákói kastélyként él.

1894-ben épült fel az eklektikus kastély. Az elővárosi eklektikát reprezentáló tornyos épület párkánytartó fakonzoljai között vadásztémájú sgraffito képek láthatók. A fő párkány alatt körös-körül végig futó, páratlanul gazdag, színes, széles táblás, virágos, alakos sgraffito díszítés mellett értékes a nagyterem kazettás famennyezete is, ami még ma is látható egy-két helyen.

Utolsó tulajdonosa Karl-Heinz Rechmann volt. Az új tulajdonos kastélyszállóvá kívánta átalakítani a régi romokat és a kastélyban is szeretett volna lakni. Az építési tervek elkészültek, és elkezdték a felújítást, melyben épületasztalosi és épületszobrászati munkálatokat végeztetett. Első lépésben a kandallót újíttatta fel és a pincét, a tetőszerkezethez is hozzáfogott. Az ácsmunkák elkészültek, a héjazat azonban nem került fel a cseréplécekre. Állítólag Németországból megrendelte a zsindelyt, de az valahogy kézen-közön eltűnt. Az épületben már a villamos vezetékek részben be lettek fűzve, és újra van csövezve a ház. Néhol új nyílászárók vannak beépítve, ablakkeretek stukkó díszítésével. Új vasbeton födém vagy egy részén a régi helyett, új fa födém gerendákra cseréltek ki, amelyek eső esetén jelenleg is áznak. Mivel a felújítás során a tetőszerkezet meg lett bontva, több helyen beázik. Pár éve gyulai mesterek lefóliázták a tetőt, de ez is szép lassan tönkremegy. A kastély birtokosa rózsakertet is telepített. 1997-ig felújíttatta a tetőszerkezet egyharmad részét, de már nem tudta befejezni. Rechmann úr pénze szép lassan elfogyott, majd jött a hír, hogy a kastély ura váratlanul elhunyt egy betegségben. Az átépítés és felújítás abba maradt és 2 évtizede már, hogy üresen áll a félig-meddig felújított kastély. Őrzéséről a család képviselője gondoskodott.

Rechmann úr egy Fülöp-szigeteki asszonyt vett feleségül. Két gyermekük született, ők német állampolgárok. Az apa nélkül maradt család kétlaki életet él: Németország és a Fülöp-szigetek között ingáznak. A gyerekek örökölték a kastélyt és jó néhány házat is a faluban, örökösei pedig nem foglalkoztak a kiscsákói ingatlanokkal.

A vadászkastélyt Ybl Miklós tervei alapján alakították át kastéllyá

  

Az elővárosi eklektikát reprezentáló tornyos épület párkánytartó fakonzoljai

Változás közel két évtized után történt, egy budapest-kondorosi nagyvállalkozó szeretné megvásárolni, aki pályázati forrásból kívánja régi pompájába visszahelyezni a Geist család egykori kastélyát.

Gáspártelek - Szent József kápolna

A kastélyhoz kis kápolna is tartozik, amire a kis híd előtti erdősávban találhatunk. Nem könnyű észrevenni. A fák között ruhaszaggató cserjés található, de megéri. A kápolna is borzalmas állapotban van. Ajtaja zárva van, azonban az ablakok tárva-nyitva. A kápolna korabeli padjait és fa burkolatát ’97-ben a kastély tulajdonosának halála után vitték a félig felújított kastély egyik szobájába, - amit szintén kápolnának alakítottak volna ki -, hogy ne legyen végleg az enyészeté.

Fetzer József apát, kerületi esperes, dr. Lindenberger János apostoli kormányzó és Regős András kondorosi plébános áldotta meg. A kápolna 20 főt befogadó, észak – déli fekvésű 3,5 x 7 méteres építmény a Tornyos (a mai elnevezése) kastélytól (III. Geist Gáspár építetett kiscsákón az 1890-es években) északra található, körülbelül 200 méterre. A kápolnát rendeltetésének megfelelően 1944-ig használták, rendszeres szentmiséket, esküvőket, keresztelőket tartottak függetlenül a vallásfelekezeti hovatartozástól. 1945-ben dr. Domanek Pál békéscsabai plébános volt általános helynök engedélyezi, hogy a gáspárteleki kápolna titulusa Szent József legyen, így a kis kápolna Szent Józsefre lett bízva. Regős András római katolikus plébános 1947-ben még azt írja jelentésében, hogy Kiscsákón Szent József tiszteletére elnevezett kápolna a kondorosi plébániához tartozik.

Ahogy a kastély német tulajdonba került és elkezdték felújítani, a kápolnát vele együtt párhuzamosan is újjáépítették. Az épület födém részét kijavították, a mennyezet sötét faburkolatot kapott, az ablakokat felújították, padlózat nincs, de a talajt egyenletesen elsimították. A bejárati ajtón a keresztek még látták 2012-ben. A kápolna előtt található egy düledező harangláb is. Balogh Béla helybeli lakos odafigyelésének és két kezű munkájának köszönhető, hogy a kis kápolna ma még létezik.

Az ajtókeretek is ki lettek szinte mindenhol

 

A kandalló felújítása után a pincét kezdték el lebetonozni és alátámasztani

A csákói birtok jószágigazgatója nem más, mint Petőfi István, a költő testvéröccse volt, aki 1858-tól haláláig igazgatta a Geist birtokot. Erről így ír Koszorús Oszkár az Orosháza jelesei című könyvében: „1858-tól kezdődött életének legtermékenyebb szakasza, amikor elfogadta idős Geiszt Gáspár (1817-1872) hívására a 3400 holdas csákói birtok ispáni állását. A gazdaság minden folyamatos munkáját 65 cseléddel kellett elvégeztetnie. Az évek folyamán bebizonyította, hogy jó gazdája volt az egész birtoknak, mintagazdasággá fejlesztette azt.” A csákói birtokon gyakran töltött hosszabb-rövidebb időt Petőfi Sándor fia, Petőfi Zoltán. „István szeretettel, ugyanakkor szigorúan bánt Zoltánnal, de Petőfi Sándor fia méltatlanná vált apja emlékéhez, nem ismert korlátokat az élvezetek hajszolásában.” – írta Koszorús Oszkár.

„Hajdan gyermekként jártam a méltóságos úrnál, fantasztikus vadásztrófeái voltak. A gróf édesanyjával 1944-ig élt Kiscsákón, az oroszok elől budapesti lakásukba menekültek. A cselédek felnyitották a kapukat, mindent elhordtak. Később kultúrház, iskola volt itt, a téesz idején pulykát is tartottak a padláson. Amikor a német tulajdonosé lett, együtt álmodtuk meg, hol alakítsunk ki vadászmúzeumot” – fogalmazott egy akkori nyilatkozatában Kis Horváth Sándor orosházi helytörténész.

Kiscsákó

Kondoros és Csákó között terült el a Csákó nevű puszta. 1736-ban a király által kiadott adománylevélben Csákó már Csákópuszta néven szerepel. Harruckern gazdatisztjei Csákót két felé osztják Kiscsákóra és Nagycsákóra, így nagyobb bérleti díjat kaptak érte. Nagycsákó a szarvasi rátához tartozott, örökösödés útján a Batthyány grófok kezébe került. Kiscsákó a csabai rátához tartozott a Wenckheimek illetve a családhoz tartozó Károlyi grófok tulajdona. Később a nagycsákói Batthyány birtokot, valamint Kiscsákó területe egy részét megvásárolja II. Geist Gáspár

Geist család

A gyulai jómódú kádár mester fia, Geist Gáspár kitanulta apja mesterségét és a kor szokásainak megfelelően vándorútra kelt, hogy szakmai tudását elmélyítse. A vándorút Bécsbe vezetett, ahol az ifjú kádárlegény félretette eredeti szakmáját és kitanulta a gyertyaöntés mesterségét. Néhány év múlva Pestre költözött és „Pannónia” néven gyertyagyárat létesített, melyből jelentős vagyonra tett szert. Visszavágyódva Békés megyébe a szülőföldjétől nem messze fekvő Kondoroson, megvette gróf Batthyány László nagycsákói birtokát a rajta lévő kastéllyal, gazdasági épületekkel és gazdálkodni kezdett. Birtokára hívta intézőnek Petőfi Istvánt (Petőfi Sándor öccsét), aki 22 évig vezette az uradalmat és sikeres gazdaságot hagyott maga után. Geist Gáspár megvette Kiscsákó-pusztát s így birtoka 1566 hold földet jelentett. 1872-ben Gáspár halála után fia, Gyula örökölte a birtokot, aki a kor színvonalának megfelelően gépesítette és fejlesztette. Geist Gyula a lótenyésztésben látta a gazdaság húzóágazatát. Ménese országos hírű volt, a közel 100 darabra felszaporodó állománya gróf Almásy Kálmántól és gróf Festetich Vincétől való volt. Geist Gyula halála után, özvegye és fia vezette az uradalmat és növelte annak területét. Az uradalom mérete ebben az időszakban 4000 kataszteri hold volt. Az gazdaságnak nagy volt az állatállománya, így kénytelenek voltak Gyoma határrészén, Ballán vásárolni birtokot és oda áthajtani az állatállományt. A birtokot özvegy csákói, Geist Gyuláné vette meg. Fia Geist Gyula Kálmán István Beliczey Margittal kötött házasságot kinek felmenői közt találjuk az egykori vármegye várispánját bajczai Beliczey Istvánt. A házasságból 2 leány és egy fiúgyermek született. A fiút szintén Geist Gyulának hívták, aki Frame Jill Elizabethez ment férjül. Gyermekeit már Kanadában és Svájcban születtek, akik jelenleg is ott élnek.