A Batthyány-Geist vadászkastély és az egykori tulajdonos családok jelentős szerepet töltenek be a Kondoros múltjában, jelenében. A szabadságharc bukása a korábbi vadászéletet és társadalmi együttléteket megrekesztette. Az új kezdet egyik helyszíne a békési puszták mélyén lapuló Csákó volt, ahol az ország vezető rétege ismét a politikai tettekről beszélhetett. A békési pusztákra gróf Batthyány Lajos, Magyarország első felelős magyar miniszterelnöke is ellátogatott, amelynek emlékét az általa ültetett fa még ma is őrzi. Lássuk, hogyan alakult a csákói kastély sorsa az évszázadok alatt a Körösvidéken.

Békéscsaba és Szarvas között fekvő Kondoros történelmét meghatározta mind a mai napig a kondorosi csárda és az itt megbúvó még hírhedtebb betyárok története. A törvényen kívül álló betyárok megfigyelésére még zsandárlaktanya is épült a csárdával szemben. Egyes elbeszélések szerint a zsandárok fő feladata nem a "betyárfészek" ellenőrzése volt. Figyelmük középpontjában ugyanis a csárdától négy kilométerre fekvő Batthyány-kastély - ma: Batthyány-Geist-kastély - megfigyelése lehetett, ahol a Bach-korszakban a magyar urak rendszeresen összegyűltek vadászni.

A 19. század derekán, mikor az 1848-49-es szabadságharc bukása feletti reményvesztettség érzése határozta meg a magyar nemesek életét, a Kondoros mellett álló vadászkastély fontos részévé vált a magyarországi közéletnek, gazdasági-politikai megújulásnak. A szabadságharc bukása a korábbi vadászéletet és társadalmi együttléteket megrekesztette. Az új kezdet egyik helyszíne a békési puszták mélyén lapuló Csákó volt, ahol az ország vezető rétege ismét a politikai tettekről beszélhetett. A Kossuth-párti nemesek, akik nem tudtak beletörődni a szabadságharc bukásába, itt gyűltek össze, hogy vadászat álcája alatt politizálhassanak és ápolják a '48-as hagyományokat. Az évek során a vadászatokon számos kiemelkedő személyiség vett részt, többek között gróf Almásy Dénes, gróf Batthyány László, gróf Bethlen József és báró Eötvös József. Lassan, a csákói kastély a magyar vadásztársaságok bölcsőjévé vált, hisz 1850-ben gróf Batthyány László és báró Wenckheim Béla kezdeményezésére itt alapították meg az első magyarországi vadásztársaságot, az Alföldi Vadásztársulatot is.

A kastély története

Volt Batthyány, majd Geist-vadászkastély, romantikus stílusban épült. Felmerült, hogy a kastély terveit Ybl Miklós és Pollack Ágoston tervei alapján építették, ám olyan adat vagy terv, amely ezt alátámasztaná ezidáig nem került elő. A kastély pontos építésének ideje is kérdéses. Egyes források 1852, másik 1854-re datálja. Építtetői a Batthyány és a Wenckheim család volt. A „H” alakú épület egyik szárnya emeletes öntöttvasoszlopos loggiával rendelkezik, a másik szárny oromzata pedig svájci faoszlopos. A romantikus stílusú, „csákói vadásztanya” néven is emlegetett vadászkastély felépítése azonban bizonyosan Batthyány László nevéhez fűződik.

A Harruckern-uradalom egy részét, amelyhez Csákó is tartozott, gróf Bolza Péter szerezte meg a 18. században. Lányát, gróf Bolza Antóniát Batthyány István kamarás vette feleségül. Gyermekük, Batthyány László 1815-ben született. Örökölvén a családi birtokot, sokat tartózkodott Nagycsákón, ahol élénk vadászéletet szervezett, 1844 és 1851 vadászházat alakított ki, amelyet később impozáns vadászkastéllyá építtetett át valószínűleg Ybl Miklós és Pollack Ágoston tervei alapján, romantikus stílusban.

A Batthyány család az 1850-es évek végén adta bérbe az uradalmat Geist Gáspárnak. A kastély és a hozzá tartozó, eredetileg huszonöt hektáros park és az akkor még több ezer holdas Batthyány birtokkal együtt került a Geist család tulajdonába. A Geist-uradalom virágzó birtokká vált, ahol a költő, Petőfi Sándor öccse, Petőfi István 22 éven át gazdatisztként dolgozott. A gazdatiszt itt halt meg és itt temették el a tanyavilág régi temetőjében. A temetőt már régen felszámolták, de Petőfi István fejfáját a kondorosi iskolának sikerült megmenteni, azóta is az iskola udvarán áll.

A csákói Batthyány-birtok tulajdonjogát 1859-ben Geist Gáspár végleg megvette. A vétel idejéről szintén ellentmondásos adatok szerepelnek, többek közt az 1871. évet is említik. Geist Gáspár halála (1872) után birtokát gyermekei örökölték, a területeket a hét örökösről nevezték el: Balázs-tanya, Erzsébet-tér, Ilka-tér, Gáspár-telek, István-tanya, Lujza-tanya, Gyula-major. (Gáspártelken álló kastélyról az alábbi cikkben emlékeztünk meg.) Nagycsákót Gyula örökölte, aki híres lótenyésztő volt. A birtokot továbbfejlesztette, amely elsősorban a gépesítésben mutatkozott meg. Geist Gyuláról a birtok fiára, ifj. Geist Gyulára öröklődött, aki a második világháború kezdetekor (más források szerint a második világháború után) családjával elmenekült. A gazdátlanul maradt kastélyt kifosztották.

A kastély a kommunista magyar állam tulajdonába került államosították, gazdasági épületként, irodaként, termelőszövetkezeti központként működött.  Az épület később azonban hosszú évekre kihasználatlanul és elhagyatottan állt Kondoros határában. Állagát azonban sikerült megőrizni a rendszerváltásig, ám ekkor egy rosszul sikerült magánosítás miatt rendkívül nagymértékben leromlott az állapota. Az államosítás során két tulajdonosa volt, az egyik rész tulajdonosa több gazdasági társaság, a másik rész tulajdonosa pedig a Kondorosi Önkormányzat volt. A kondorosi önkormányzat végül 1993-ban megvásárolta a kastélyt, majd 2003-ban a hozzá tartozó kertet is.

Államosítás után a Termál Invest nevű Részvénytársaság, majd aztán a Budapest Bankhoz került, onnan a Posta Bankhoz, tőlük pedig az ÁPV Rt.-hez. 2003-tól tehát teljes egészében az önkormányzati tulajdonba van. 1989-es kiürítése óta mindenki vitte belőle építőanyagot, amit csak bírt. A Műemlékvédelmi Hivatal 1993-94-ben pótolta ideiglenes tetővel a fedélszékétől megfosztott emeletes szárny fedését, de egy éven belül azt is ellopták. Azóta a kisebb-nagyobb állagmegóvási munkálatoknak köszönhetően azonban a kastély ma újra várja látogatóit. A műemlékvédelem alá eső épületre új tetőszerkezet is került, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megbízásából pedig több helyreállítás is történt.

A Kondoros külterületén található Batthyány-Geist-kastélyt 2015. októberétől több mint egymilliárd forintból kívánták felújítják. A Nemzeti Kastélyprogramban eredetileg két Békés megyei kastély, a geszti Tisza- és a szabadkígyósi Wenckheim-kastély felújítása szerepelt, ám a térség országgyűlési képviselőinek kérésére utólag a kondorosi is bekerült a programba. A kastélyt övező 4,5 hektáros kastélykertet 204 millió forintos kormányzati és uniós támogatás segítségével varázsoltak újjá. Az előmunkálatok még 2015 tavaszán elkezdődtek, amiben a zavaró vagy éppen romos objektumokat elbontották, illetve kisebb tereprendezést is végeztek. Helyreállították a kastély történelmi kertjét, amelynek része többek között a keleti homlokzat előtti díszmedence, valamint a történeti források és a terepkutatás alapján feltárt úthálózat is. Kövezett sétálóutakat építettek, a park tájidegen növényeit kivágták, helyreállították a korabeli állapotokat. Parkja nagyon gazdag növényvilággal, fákkal, cserjékkel rendelkezett, itt találunk pl. a megye két legnagyobb vénicszilfája, de még mindig találunk ritkaságszámba menő vadgesztenyefákat, szürke és fehérnyárfákat, hársfákat.

A Batthyány-Geist-kastély a titkos összejöveteleken kívül számos más érdekességgel is szolgál. A kastélyépület mellett 1864-ben, feltehetően szintén Ybl Miklós tervei alapján neoreneszánsz stílusban épült egy kupolás római katolikus kápolna, mely alatt családi kripta található. Pontos építési ideje és építtetőjének a neve pontos dokumentumokkal ez sincs alátámasztva.

 A Batthyány-fa

Amikor 2013 őszén Vásárhelyi Orsolya Kanadából Magyarországra látogatott, és a Vásárhelyi-Bréda kastélyba vezető útja során lányával, három unokájával megállt Kondoroson, a katolikus templomot és a kastély kápolnáját nézte meg. Gyermekkori emlékei szerint, amikor nagyszüleinél a Geist-birtokon tartózkodott hétvégeken, innen szép díszút volt látható.

Amikor a kápolnából kijöttek, Vásárhelyi Orsolya érdekes módon nem a kastélyt akarta megtekinteni, hanem azt mondta: „Mutassátok meg nekem a Batthyány-fát, mert a mi családunkban él az a hagyomány, hogy azt Magyarország miniszterelnöke ültette.”

• Szelekovszkiy László (2008): Kastélyok és kúriák Békés megyében. Körös Maros Nemzeti Parkért Egyesület, Békéscsaba
• http://kastely.kondoros.hu
• http://kondoros.hu
• http://www.kastelyok.eu/content/b%C3%A9k%C3%A9s-megye
• http://www.kastelyok.com/adatlap.php?details=117
• http://www.macse.org
• http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2494
• http://www.alfoldivadasztarsulat.hu/
• http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/kondoros/kondoros_temetoi_2_resz/pages/012_tartalom.htm