Természeti, kultúrtörténeti és tájképi értékek a Körösök-völgye mentén

Körösvidék

Körösvidék

Gerlamonostora

Gerlamonostora és környezetének felmérése - 3. rész

2021. január 31. - Körösvidék

Gerlamonostora és környezetének felméréséről készült eredményeinket folytatjuk, méghozzá az 1984-es szondázó ásatás történéseivel. Az előző fejezetekben áttekintettük Gerlamonostora és környezetét az évszázadok tükrében, Békés megye földtanát és vízföldtanát, Ógerla és környezetét a középkorban, földhasználatát a szabályozások előtt; továbbá Gerlamonostora alapításának történelmi, vallástörténeti hátterét, és a középkori településhálózatot. Lássuk miről is szólnak a terepi jegyzetek!

1.6. Az 1984-es szondázó ásatás eredményei a monostorra vonatkozóan

1984-ben Jankovich B. Dénes szondázó ásatása révén több kutatóárkot létesítettek. A 4. kutatóárokban megtalálták az északi mellékkápolna főfalának egy szakaszát, ugyancsak az alapozás legalsó téglasorának maradványaival. Ehhez a falhoz egy későbbi építésű, észak-déli irányú fal csatlakozott, melynek alapozási mélysége észak felé haladva fokozatosan mélyült, elérve a 240 cm-es mélységet. (A többi alapfal átlagos mélysége 120 cm volt.) Tőle északkeletre sírok, majd egy kerítőárok maradványai jelentkeztek.

Az 5. kutatóárokban meg tudták határozni a templom teljes szélességét, a főfalak vastagságát és alapozási mélységét, továbbá a belső osztófalak helyzetét is. Sajnos ezek a falakat is teljes egészében kitermelték, csupán az alapozás legalját jelentő habarcsréteg maradt meg. Megállapítható, hogy a háromhajós templom északi és déli főfala kb. 190 cm széles volt, a belső osztófalak, melyek a hajókat választották el egymástól, 140 cm szélesek, és átlagosan 120 cm mélyre alapozták őket. Könnyen lehetséges, hogy ezek a belső osztófalak egy korábbi, kisebb templom oldalfalai lehettek, melyeket később elbontva, erre építették a hajókat egymástól elválasztó pillérsorokat. Ezt a feltételezést azonban az ásatás során nem tudták bizonyítani, tekintettel a nagymértékű pusztulásra és a templombelső feltáratlanságára.

Azt is sikerült megállapítani, hogy a templom nyugati homlokzatához csatlakozott két torony, amelyek alapfalai 220 - 240 cm szélesek, és az alapozási mélység ugyanaz. A tornyok vonalában egy észak-déli belső osztófal kiszedett maradványai is mutatkoztak, ez valószínűleg az egykori kegyúri karzat alapozása lehetett.

2_6_1.jpg

5. ábra: a 9. árok főszentély keleti zárófalának egy épen megmaradt részlete. (Forrás: Jankovich B. D. (1991): 184-190; MRT 10. 410-424. 5/7. lelőhely)

A 9. árokban a főszentély keleti zárófalának egy épen megmaradt részletét bontották ki. Ez 165 cm széles, külső oldalán faragott kváderkövekből áll, ezen belül tört kőből és habarcsból, valamint tégladarabokból álló alapozás van, melyet végül téglából készült kettős köpenyfal zár le. Sajnos a falnak csak a legalsó, mintegy 40 cm magas részlete maradt meg.

A tornyoktól nyugatra 4,5 méterre újabb, 180 cm széles téglafal van, melynek rendeltetését nem sikerült tisztázni. Lehetséges, hogy a kolostorépület része lehetett, de feltételezhető egy későbbi gótikus átépítés maradványa is. Ez utóbbinak azonban ellen szól az a körülmény, hogy gótikus átépítésnek semmi nyomát nem találták az ásatás során, és a falra több ízben rátemetkeztek. Ugyanilyen jelenséget a torony alapozásánál is tapasztaltak (32. sír).

2_6_2.jpg

6. ábra: a 7. árokban a főoltár alapozásának maradványait tárták fel. (Forrás: Jankovich B. D. (1991): 184-190; MRT 10. 410-424. 5/7. lelőhely)

A 7. árokban a főoltár alapozásának maradványait tárták fel. Ez téglából készült, és a legalsó téglasor maradt meg a helyén. Ugyanitt került elő a 43. sz. sír is, melyben a koponya felett 10 - 15 cm-rel egy heggyel lefelé álló számszeríj nyílhegyet találtak. Ugyanebben az árokban került elő a főapszis északi sarka és az északi mellékkápolna ugyancsak félköríves záródású alapmaradványaival. Ezen a területen kváderkövek nem voltak, a téglából készült alapozás néhány sorát sikerült csak feltárni. A mellékapszisból még ennyi sem maradt, mindössze a fenékig kiszedett fal legalsó habarcsrétegének maradványaira bukkantak.

E temetkezések alapján az a feltételezés is megkockáztatható, hogy a templom keleti végéhez is építettek a későbbiekben (esetleg a nyugati tornyok pusztulása vagy lebontása után) tornyot vagy tornyokat. A templomfalhoz később csatlakoztatott falrészlet ugyanis a többinél lényegesen mélyebbre (-240 cm) van alapozva. Ugyanilyen mély rablógödröt találtak a délkeleti oldalon is, ami tovább erősíti ezt a feltevést. Sajnos arra már nem volt idő, hogy ezt a kérdést ásatással eldöntsék. (Ellene mondanak továbbá azok a jelentések, melyek szerint a torony a templom nyugati végén állt.)

2_6_3_a_keves_megmaradt_reszlet_egyike_oszlopfotoredek_a_gerlai_monostorbol.jpg

7. ábra: a kevés megmaradt faragott oszlopfőtöredék egyike a gerlai monostorból. (Forrás: Jankovich B. D. (1991): 184-190; MRT 10. 410-424. 5/7. lelőhely

Nem sikerült egyértelmű bizonyítékokat szerezni az egykori kolostorépületek létére vonatkozólag. Igaz ugyan, hogy a már említett nyugati és északi, a háromhajós templomon kívül eső falszakaszok esetleg értelmezhetők kolostorfalaknak, de a 11-12. számú kutatóárkokban már ilyeneknek nyomát sem találták. A déli oldalon a sziget méretei miatt biztosan nem lehettek kolostorépületek, a sziget magassági viszonyai ezt kizárják és a felszíni nyomok alapján ilyenre csak az északi oldalon gondolhatunk.

A leletek alapján Gerlamonostora környékét és a templom belsejét a 13 - 16. századokban temetkezőhelyül használták. A templom valószínűleg a 12-13. század fordulóján épülhetett, de a 14. században jelentősége csökkent, a források már nem tesznek róla említést. Nyilvánvaló azonban, hogy a fenntartó családdal együtt többé-kevésbé épségben érte meg a török kort, és az is valószínűnek látszik, hogy eredeti, román kori alakjában. A családnak feltehetően csak arra volt gazdasági ereje, hogy az épületet fenntartsa, apátra, szerzetesekre aligha tellett. Erre utal az is, hogy 1531-37 között 4-6 ferences barátot hívtak ide, akik azonban néhány év múlva eltávoztak. Ez is amellett szól, hogy az eredetileg nyilván bencés rendi monostorban hosszú ideig nem laktak szerzetesek.

Összefoglalva az eredményeket: az "A" szigeten egy 34 m hosszú és 15 m széles legnagyobb belméretű, félköríves szentélyzáródású, háromhajós, kváderkövekből és téglából épült templom alapfalait találták, a nyugati végén két saroktoronnyal és kegyúri karzattal. Az ásatás nyomán kiszerkesztett alaprajz egyes részletei összevethetők a kalocsai, somogyvári, lébényi és jáki templomokkal (kiugró saroktornyok), illetve a megye területén a gyula-törökzugi román kori templommal (oldalkápolnák méretei, arányai, elhelyezkedésük). Sajnos egyéb jelentősebb lelet híján közelebbi, pontosabb párhuzamokat nem kereshetünk. A napvilágra került falrészletek, faragott kődarabok és idomtéglák alapján azonban arra következtethetünk, hogy Gerlamonostora Békés megye legkiemelkedőbb Árpád-kori építménye lehetett, és mind méreteiben, mind külső kivitelében a hasonló nemzetségi monostorokkal azonos színvonalon állt.

2_6_5_regeszeti_feltaras_terkepe_gerlamonostora.jpg

8. ábra: Gerlamonostora helyszínrajza a szondázó ásatás során. (Forrás: Jankovich B. D. (1991): 184-190; MRT 10. 410-424. 5/7. lelőhely)

2_6_4_gerlamonostora_alaprajza_jankovich_b_denes_asatasai_alapjan.jpg

9. ábra: Gerlamonostora alaprajza Jankovich B. Dénes ásatásai alapján

Hamarosan folytatjuk!

Szerző: Erdős Dániel
www.facebook.com/korosvidek
www.instagram.com/korosvidek
www.korosvidek.blog.hu

 

Felhasznált irodalom:

- Bél M.: Békés vármegye leírása, Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18., Gyula, 1993
Császár G. (2005): Magyarország és környezetének regionális földtana. I. Paleozoikum – paleogén. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest
- Dóka K. (1996): A Körös és Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században (Egy táj átalakulása). Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. Sorozatszerkesztő: Erdmann Gyula. Készült Békés Megyei Levéltár házinyomdájában, Gyula, 1997
- Geodézia órai előadás jegyzet
- Györffy Gy. (1987): Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajzaI.,Békés, Csanád térképmelléklete, Akadémiai kiadó, Budapest.
- Haas J. (2001): Geology of Hungary. Hungarian Academy of Sciences, the System Consulting Co. and the National Science Found, Budapest
- Jankovich B. D. (1996): Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához. BMMK 16 (1996) 305-349.
- Jankovich B. D. (1998): Békés megye régészeti topográfiája IV/3-4. (Magyarország régészeti topográfiája 10.), Békés és Békéscsaba környéke, Budapest, Akadémiai Kiadó
- Jankovich B. D. (1991): 184-190; MRT 10. 410-424. (5/7. lelőhely). Az alaprajz közölve: Jankovich 1991. 186, 19. ábra; MRT 10. 411, 84. kép.
- Jankovich B. D., Erdmann Gy. (1991): Középkori települések a mai Békéscsaba határában című munkája nyomán. In.: Békéscsaba története I. A kezdetektől 1848-ig, Békéscsaba
- Juhász I.(1996): Vésztő Mágori domb, Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 172, Kiadja a TKM Egyesület, Veszprém
- Karácsonyi J.: Békésvm. tört. I. köt. 183-184., Bunyitay: i. m. II. köt.
- Karátson D. (2000): Pannon enciklopédia, Magyarország földje, Kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. Kertek 2000
- Kelemen É. (2010): Dél-Alföldi Árpád és késő-középkori egyházak építőanyagainak összehasonlító archeometriai vizsgálata. Doktori (Phd) értekezés, Debreceni Egyetem Természettudományi Doktori Tanács Földtudományok Doktori Iskola. Debrecen, 2010
- Kerék M. (1939): A magyar földkérdés: in A Magyarország települési viszonyainak kialakulása a török hódoltság korától a kiegyezésig, Mefhosz kiadó, Budapest
- Lövei Zs. (2002): Békés megye vallásföldrajza, diplomaterv, Miskolci Egyetem, Társadalomföldrajz Tanszék, Miskolc
- Magyari I. (2010): A Pannon-medence ősföldrajza és környezeti viszonyai a késő miocénben. GeoLitera SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Szeged, 2010
- Medgyesi P. (2015): Honfoglalók a Békési tájakon, Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei. A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve III. (40.), „Ami csabai…” múzeumi sorozat. Sorozatszerkesztő, Ando György. Felelős kiadó: Ando György múzeumigazgató, Progresszív Nyomda Kft., Békéscsaba
- Rakonczai J.: A vízből született táj. Az Arad-Békési-térség természeti értékei. Békés Megyei Önkormányzat
- Szatmári I. (2005): Békés megye középkori templomai, Békéscsaba
- Szatmári I. (1988): Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában

Internetes weboldalak:
- https://civil3d.cads.hu/civil-3d-2020-magyar-tartalom/
- https://civil3d.cads.hu/termek/autocad-civil-3d/
- https://civil3d.cads.hu/wp-content/uploads/2019/06/Autodesk-Civil-3D-2020-Magyar-Tatalom-Dokumentacio.pdf
- http://www.digicart.hu/itr.html
- https://geo-bau.hu/product/satlab-sl558t-kezi-szamitogep/
- http://geomentor.hu/sites/default/files/SL55.pdf
- http://geomentor.hu/SurvCE
- https://www.hungarocad.hu/termekkategoria/szoftverek/epitomernoki-tervezes/infrastruktura-tervezes/autocad-civil-3d/
- https://www.gnssnet.hu/
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Global_Positioning_System
- http://www.inf.u-szeged.hu/
- http://moodle.autolab.uni-pannon.hu/Mecha_tananyag/mechatronikai_rendszerek_specialis_erzekeloi_es_aktuatorai/ch06.html
- http://users.itk.ppke.hu/~tihanyia/Segedlet/GPSrendszer.pdf

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://korosvidek.blog.hu/api/trackback/id/tr5616401524

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása