Természeti, kultúrtörténeti és tájképi értékek a Körösök-völgye mentén

Körösvidék

Körösvidék

Csata Álmosd és Diószeg között

A kövek mesélnek a Körösvidéken is!

2021. január 03. - Körösvidék

A Nyírség homokbuckáitól délkeletre elterülő Érmelléki löszös hát kistáj területén, az egykoron a Tisza által elfoglalt Ér-völgy közelében fekszik Álmosd település. A falucskának komoly irodalomtörténeti jelentősége van, hisz itt élt születésétől 6 éves koráig, majd újból 1812–1815 között a magyar Himnusz megalkotója, Kölcsey Ferenc. Álmosd neve azonban a történelemkönyvek lapjain is szerepel, hisz itt zajlott 1604-ben a Bocskai-féle szabadságharc egyik fontos csatája. Írásunkban ennek állítunk emléket. Kalandra fel, irány a kövek világa!

Az egykori eseményeket Tarján M. Tamás (rubicon.hu) kiváló cikkéből idézzük fel: „1604. október 15-én hajnalban verték szét Bocskai István hajdúi Johannes Pezzen császári ezredes hadtestét az Álmosd és Diószeg között vívott ütközetben, aminek eredményeként a bihari nemes úr vezetésével hamarosan országos felkelés bontakozott ki a Habsburg uralom ellen. […]

Az erőviszonyok tekintetében Belgiojoso elsöprő fölényben volt: Bocskai mindössze néhány száz hajdúra és a környékbeli lakosság támogatására számíthatott, míg a főkapitány mintegy 10 000 katonával rendelkezett. Másfelől ugyanakkor azt is el kell mondanunk, hogy a császári had egyharmada ugyancsak hajdúkból állt, akik protestáns hitük miatt állandó konfliktusban álltak parancsnokaikkal és a prágai udvarral. Jóllehet, Belgiojoso egyhavi zsold megelőlegezésével igyekezett erősíteni katonái hűségét, Bocskai a táborozás alatt felvette a kapcsolatot az ellenséges seregben harcoló hajdúk kapitányaival, és áttérítette őket a maga hűségére. Az átállás azután zajlott le, hogy a főkapitány október 14-én hírül vette, hogy Pezzen már Álmosdnál jár, és kiadta a parancsot az indulásra. Belgiojoso csapatai egyesítését az éj leple alatt akarta végrehajtani, ezért a hadmozdulat csak éjfél után vette kezdetét; a menetoszlop élén az – árulásra készülő – könnyűlovas hajdúk vonultak, akiknek az első csoportja a diószegi hídnál atrocitás nélkül elhagyta Pezzen hadát, a második lovascsapat érkezése azonban már felkeltette az ezredes gyanúját, és a szóváltásból fegyveres összecsapás lett.

almosd.jpg

A csel tehát nem sikerült tökéletesen, a puskalövések zajára azonban Bocskai közelben rejtőző katonái is előtörtek a sűrűből, és véres küzdelemben pirkadatra szétverték az ostromágyúkat szállító hadtestet. Pezzen oldalán sziléziai vértesek is harcoltak, akik többször is visszaszorították a könnyűlovas hajdúkat, a német gyalogság pedig több órán át kitartott a csata elején összevont szekérvárban, ám hajnalban egy lőporrobbanás megpecsételte a védők sorsát. Pezzen hadteste szinte teljesen megsemmisült, az ezredes Bocskai István fogságába került.

Az Álmosd és Diószeg között vívott csatában tehát a későbbi fejedelem valójában csak Belgiojoso seregének egyik hadtestét győzte le, ez a csapás azonban igen érzékenyen érintette a főkapitányt, hiszen ostromágyúi a felkelők kezébe kerültek. A hajdúk átállása és Pezzen katasztrofális veresége után Belgiojoso vélhetően pánikba esett, ugyanis annak ellenére, hogy még mindig túlerőben volt Bocskaival szemben, előbb Váradra vonult, majd visszahúzódott a Felvidékre. Kezdetét vette a két esztendőn át tartó szabadságharc, amelynek eredményeként – és Bocskai István körültekintő politikájának köszönhetően – Erdély megtarthatta korábbi részleges szuverenitását, ezzel együtt pedig a tizenötéves háború is lezárult.”

A településtől délkeletre, a régi Alföldi Kéktúra útvonala mentén helyezkedik el a fent vázolt csata emlékműve, amelyről Álmosd község honlapja a következőket írja: „Álmosd határában, az egykori csata helyszínén avatták fel a Bocskai István fejedelem által vezetett szabadságharc egyik legmonumentálisabb emlékművét 1996-ban, a község és a Hajdú-városok Szövetsége kezdeményezésére, nagy összefogás eredményeként. A rusztikus, nyolc méter magas központi kőtömbön Bocskai István lovas domborműve látható, körülötte körben elhelyezett köveken a csata jelenetei elevenednek meg. Az alkotás Győrfi Lajos szobrászművész munkája, melyet helyben készített el.”

Fotó és szöveg (részben): Veres Zsolt
A kövek mesélnek
www.facebook.com/akovekmeselnek

A bejegyzés trackback címe:

https://korosvidek.blog.hu/api/trackback/id/tr2216355104

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása