@gigabursch: Mi köszönjük, hogy végig követte!

Bejegyzés: Dánfok - 4. rész

Köszönöm a sorozatot és főleg az alapos munkát!
Érdekes volt!

Bejegyzés: Dánfok - 4. rész

@gigabursch: A Békéstől nyugatra eső területek kevésbé voltak kitéve a Körös "tevékenységének", így ott a jó minőségű földek adták az alapot a mezőgazdasági termeléshez - nemhiába Muronyt akarta megvenni Maróthi/Maróthy János bán, és mondjuk nem a keleten fekvő Dítért/Détert -, míg a Békéstől keletre levő, az árvizeknek jobban kitett területen valóban a fokgazdálkodás volt az elterjedt. Adóként még teknősbékát is be kellett szolgáltatni egyidőben...(Békés város középkori vízrajzáról egy különálló tanulmányt írtam, a lektoráláson már túl van az anyag...). Elődeink nem voltak buták, kihasználták a természet, a táj adta lehetőségeket.

Bejegyzés: Dánfok - 3. rész

Jó gazdag cikk volt, köszönöm az áldozatos munkáját mindenkinek.

Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy akkoriban a térségben épp a kiterjedt fokgazdálkodás és a vizrajz okán szántható föld nemigen volt.
A vad, a hal, a lábasjószág, a baromfi és az erre épülő termékkör, valamint a méh, illetve a botlás és a kapcsolódó fonás bőségesen biztosította a tizedet, kilencedet.

A hány fő/család/ház szerintem sokkal alulbecsültebb, mint kéne, vagy lehetséges lenne.
Igazán a temetők mélyén csak az arra érdemesek nyugszanak. A gyermekek, problémásak mindig is csak "elkaparást" kaptak. Ha ezt nem veszik figyelembe, könnyen felresiklik az elmélet!

Várom a folytatást!

Bejegyzés: Dánfok - 3. rész

Köszönöm.

Bejegyzés: Dánfok - 2. rész

Ami a nevét illeti: Blazovich inkább meg se szólalt volna.

Ami a földrajzot:
Jól látszik a medrek fokolása, a víz megtartása. Ez a része a gyűjtésnek parádés!

Bejegyzés: Dánfok - 2. rész

@DrBaji Mihály:
Köszönöm!
Az utóbbit olvastam, az előbbivel csak találkoztam.

Kevés, Kristóval azonos kártékonyságú, állandó hivatkozásként szerepeltetett történész van, aki mindig előkerül...
Minden, amit ő félrevezetésként az utókorra hagyott, mind a szemêtdombra való.
S mêltó példája annak, hogy "hogyan ne!" értelmezzünk történeti forrásokat.

Bejegyzés: Dánfok - 1. rész

Kérdéseidre a válasz: Csizmadia Andor – Kovács Kálmán – Asztalos László: Magyar állam- és jogtörténet. Budapest, 1991. Érdemes forgatni, és elmélyülni benne.
A hadsereg szervezésre pedig ajánlom figyelmedbe a 907. évi pozsonyi csatát feldolgozó kiváló művet: EGY ELFELEDETT DIADAL - A 907. ÉVI POZSONYI CSATA mek.oszk.hu/14600/14671/14671.pdf

Bejegyzés: Dánfok - 1. rész

Ha Kristó hazudozásait vesszük, akkor az alábbi mondat:
"Szent István koráig ugyanis Magyarországon nem volt közigazgatás, sőt a későbbi értelemben vett Magyarország sem létezett"
még igaz lehet.

Minden egyéb esetben át kêne gondolni, hogy hogyan tudta egy êvszázadon át biztosítani azt a haderőt, aminek nem volt ellenszere.

Bejegyzés: Dánfok - 1. rész

Folytatás?

Bejegyzés: Elhagyott folyómedrek a Körösök-vidékén I.

Egy gondolatot csak Beliczay Miklós tiszteletreméltó életrajzához. 1944. március 19-én a német megszálláskor nem a nyilasok jutottak hatalomra, hanem maradt Horthy és átalakította a kormányt a németeknek tetsző módon. A nyilasok majd október közepén jönnek a sikertelen kiugrási kísérlet után.

Bejegyzés: Körösvidéki kastélyromok nyomában 1.

Várom!

Bejegyzés: Gerlamonostora

@l.balays: köszönjük a válaszát és hogy végig olvasta!

Bejegyzés: A Csörsz-árok földműve

Szeretem az ilyesmit.. Érdekes volt olvasni, köszönöm.

Bejegyzés: A Csörsz-árok földműve

Na, ez sem ilyen egyértelmű... A régészek szerint védett, a természetvédelem szerint a területek tulajdonosainak kellene felterjeszteni ex lege védelemre... A földvárakhoz van besorolva. Bizony a különböző szakterületek nagyon másképpen vélekednek a Csörsz-árok eredetiségéről és érdemes a régészek különböző álláspontjait is követni. A szarmata korral foglalkozó régészek pedig három kérdést hagytak nyitva a Csörsz-árokkal kapcsolatosan: Kik építették? Mikor? És mi célból?...

Bejegyzés: A Csörsz-árok földműve

@Székely Zsuzsanna: Sajnos az intenzív mezőgazdasági művelés mára csaknem teljesen eltüntette fizikálisan a sánc-árok rendszert. De légifelvételek alapján, például fotogrammetriai módszerekkel a nyomvonal követhető! Jól tetszik mondani: VÉDENI és továbbadni kellene! Sajnos nem tartozik a gyakorlatban az "ex lege" azaz a törvény ereje által védett kategóriába. Kunhalmok tucatjai is évről évre tűnnek el, pedig ex lege védettek!

Bejegyzés: A Csörsz-árok földműve

@DIODORO: Tudni, nem lehet biztosra, de a kutatók, szakemberek egységes álláspontja a mai ismertek szerint.

Bejegyzés: A Csörsz-árok földműve

Sajnos nem ennyire egyértelmű semmi sem a Csörsz-árokkal kapcsolatosan. A monumentális építkezést nem írták le a rómaiak, pedig minden mérnöki munkát precízen leírtak; ennyire rövid idő alatt nem lehetett volna kiásni 15 millió köbméter földet; szarmata temetőket nem vágtak volna át a szarmaták és ez csak néhány nagy kérdőjel a titokzatos Csörsz-árok kérdéskörében... Mindenesetre az unokatestvérei a világörökség részei, nálunk először meg kellene menteni, védeni, továbbadni az utókornak...

Bejegyzés: A Csörsz-árok földműve

"Az építkezést római mérnökök irányították, "

Ezt honnan lehet tudni????

Bejegyzés: A Csörsz-árok földműve

25-30km/h-át még egy alap Gepida alboin 100-zal is kényelmesen lehet tartani, nem kell ehhez semmi rásegítés...ha kell az régen rossz. 30km-t letekerni nem kihívás.

Bejegyzés: E-Körösvidék tekerés