Pusztaszőlősön 1880-ban építettek egy szélmalmot, amit egyedülálló módon építettek át. Mivel a szél nem fújt állandóan, de a termálvíznek magas volt a gáz tartalma így létrehoztak a malom és a fúrt kút mellé egy gázszeparátort. A szeparátor révén a vízből leválasztott gázzal nemcsak a malmot hajtották meg, hanem a közvilágítást is ezzel oldották meg, így ennek köszönhetően már 1901-ben gázvilágítás volt Pusztaszőlősön. Több, mint száz évvel korábban, a huszadik század hajnalán Pusztaszőlős éppen a gáznak köszönhette felvirágzását. A Körösvidéken található puszatszőlősi gázszeparátor, amit az önkormányzat egy pályázat révén felújított, könnyen válhat világtörténeti emlékké.

A Körösvidék soron következő cikke egy különleges botanikai ritkaságot mutat be, a Sárga erdei tulipánt (Tulipa sylvestris). A kivételes tulipán kicsiny élőhelye vidékünkön, több helyen is megtalálható, méghozzá Mezőberény külterületén, sajnos méltatlan körülmények közt, Szarvason az Anna-ligetben és Köröstarcsán egy ház tövében. E növénytani ritkasággal szeretné a Körösvidék szerkesztősége felhívni a természetes élőhelyekre való fokozott figyelmet, védelmet!

Sebesvár története a római korig nyúlik vissza. A környéken végzett ásatások szerint a várheggyel szemközti dombon előbb dák, majd a rómaiak idejében Resculum nevű határtelepülés állt, melyet a Kolozsvárra vezető úttal együtt – egy a mai vár helyén álló – castrum őrzött (korabeli neve: Castrum Resculum). A római erődítmény a népvándorlás idején megsemmisült. Helyén később földvárat emeltek, amely az 1241-42-es nagy tatárjáráskor pusztult el. Az egykori földvár területén, valószínűleg a 13. század első felében építette fel a Geregye nemzetség a mai kővárat. Járjuk hát körbe Kalotaszeg „ékszerdobozának” múltját!

Murony, Békésföldvár, Murvahely. Ezekkel a nevekkel illették elődeink azt a földterületet mely az Árpád-korban a békési vár uradalmához, várjobbágyfaluként tartozott. Nem is gondolná az ember, hogy mi miden található a község közvetlen környezetében. „A Vata-Csolt nemzetség megtörése után az uralkodó - Géza, vagy István király - a várat és a nemzetség területének nagy részét elkobozta, a várba saját ispánját, Békést ültette és a vár köré telepítette saját katonaságát, a várjobbágyok őseit”, így Murvahelyre is - írja Györffy György az Árpád-kori Magyarország történeti földrajzát bemutató munkájában.  Kultúrtörténeti- és régészeti kirándulás következik Murony határában.

Talán kevesen tudják, hogy Orosházának 1760 óta van egy olyan településrésze, amely egyetlen ponton sem érintkezik a várossal. Ez pedig nem más, mint Kiscsákó, Orosházától 23 kilométerre, Nagyszénás és Kondoros között félúton. Gáspárteleknek is hívott település rész egykor a 1848-49-es szabadságharc után kivégzett Batthyány Lajos alkotmányos miniszterelnök családjához tartozott.

Petőfi Sándor: Csonka torony részlet

„Vén torony áll a rónaság felett...

Letûnt századba visz a képzelet.

Kevélyen néztek hajdan e falak,

Mert ormukon szent jelt tartottanak.”

Petőfi Sándor versben emlékezett meg a hajdani Sárrét szerte emlegetett nevezetességéről a Csonaktoronyról. Valójában nem is torony, hanem régi rom, egykori téglaépület falmaradványa, talán egykori sarka. Egyes források szerint a honfoglalás előtti időkben emelték falait. Egy széles érmeder, a már rég kiszáradt Szentmihály-ere zugában, kanyarulatában domborodó halmon álló Csonkatorony története előtt tiszteleg a Körösvidék e rovata.

A Körösvidék megszámlálhatatlan természeti értékkel, csodával rendelkezik. Azonban az Erdélyi-szigethegység egyik legérdekesebb látnivalója az Aranyosfői (Szkerisórai)-jégbarlang (Ghetarul de la Scárisoara) a Bihar-hegységben. Romániának három jégbarlangja van, mind a három itt található, mégpedig a szigethegység központi részén elhelyezkedő Bihar karszttömegében. A festői környezetben fekvő, a jégkorszakból megmaradt eljegesedett barlang látogatása felejthetetlen élményt nyújt.

Ki ne emlékezne Hobo, „Mesél az erdő” c. szerzeményére. Békéscsaba déli határában összefüggő erdős területet nem, de elhagyott folyóhátat, egykori árteret és egy különleges múltú kunhalmot találhatunk. Esetünkben azt is mondhatnánk, mesél a környék! Hogyan kapcsolódik a kunhalom és kultúrtörténete, az egykori folyóhátat kialakító ősi folyóhoz és árteréhez, a rajta megtelepedett ősi közösségekhez? Izgalmas kultur-, régészeti-, földtani kirándulás következik!

A „Körösvidék” következő úticélja az Erdélyi-szigethegység egy vadregényes szurdokvölgye, a Révi-szoros. A Körösök vidéke nem áll meg az államhatárok mentén. Politikai határokat nem ismerve egészen - a Partiumon keresztül – az Erdélyi-szigethegység szívéig húzhatjuk meg földrajzi határait, földtani határait még azon is túl. Fedezzük fel a karsztos formakincsekben gazdag, az eget ostromló sziklafalak, vízesések, barlangok, a vadvízként rohanó Sebes-Körös szurkodvölgyét!