Egy különleges növénytani ritkaságot mutatunk be, a Vigyázó-hegység lábánál, Székelyjó (Secuieu) és Havasrogoz (Rogojel) határában élő órás mamutfenyőt (Sequoiadendron giganteum). Az óriás mamutfenyő az Erdélyi-szigethegységben szokatlan vendégnek számít. Hogyan kerülhetett egy Kaliforniában élő őshonos fafajta a szigethegység szívébe? E növénytani ritkasággal szeretné a Körösvidék szerkesztősége felhívni a természetes élőhelyekre és élővilágra való fokozott figyelmet, védelmet!

FIGYELEM! FIGYELEM! FIGYELEM!

Kedves Érdeklődők!
Hivatalosan sajnos nem érkezett jelentkezés a jövőheti túrára. A facebook eseménynél már jeleztem, de szeretném a szervezők nevében itt a blog oldalon is jelezni, hogy hivatalosan elmarad a túra! Aki azonban mégis meggondolná magát és kirándulni szeretne egyet, ne fogja vissza magát! :) Szombaton várom sok szeretettel továbbra is Óbányán, az Illatosháznál egy baráti sétára a meghirdetett útvonalon. Délelőtt kilenc óráig várok az esetleges kirándulókra, aztán ha egyedül is, de neki vágok a Mecsek rengetegjének! Elérhetőségeim változatlanok, keressetek nyugodtan!
Baráti üdvözlettel: Erdős Dániel

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Izgalmas illatos természeti-, kultúrtörténeti és tájképi geokirándulásra invitáljuk a kedves érdeklődőket, a Kelet-Mecsek eldugott kis szegletébe Óbányára, a Réka-völgybe. Kezünkben foghatjuk a múltat? Igen! És még illata is van? Igen! Lássuk miképpen!

Valóban vár volt e, kastély, vármegyeháza vagy börtön? A megerősített kastély (castellum) területe számos legendának ad alapot, azonban kétség nem férhet hozzá, hogy fénykora, a kétes hírnévre szert tett Dóczyak idején élte. Itt történt a Dóczyak kegyetlenkedései, János király megsebesítése, a török hadak dúlása, vármegyegyűlések, sőt egyes források szerint Rózsa Sándor raboskodása is. Igaz lehet e mindez, vagy csak legenda? Erre keressük a választ a következő Körösvidék cikkünkben.

A Batthyány-Geist vadászkastély és az egykori tulajdonos családok jelentős szerepet töltenek be a Kondoros múltjában, jelenében. A szabadságharc bukása a korábbi vadászéletet és társadalmi együttléteket megrekesztette. Az új kezdet egyik helyszíne a békési puszták mélyén lapuló Csákó volt, ahol az ország vezető rétege ismét a politikai tettekről beszélhetett. A békési pusztákra gróf Batthyány Lajos, Magyarország első felelős magyar miniszterelnöke is ellátogatott, amelynek emlékét az általa ültetett fa még ma is őrzi. Lássuk, hogyan alakult a csákói kastély sorsa az évszázadok alatt a Körösvidéken.

A Körösvidék ezúttal Tamáshidára (Tămaşda) látogatott el, a Tőz és a Fekete-Körös torkolata mellett szerényen meghúzódó, ami napig magyarok lakta kis településre. Az egykori Rátold nemzetségbeli szász faluban még erdélyi rendi országgyűlést is összehívtak. A faluban egykor nagyobb várkastély is lehetett, melynek utolsó hírnöke egy Árpád-kori templomrom. Miért is olyan különlegesek ezek a romok? Mert egy családi porta udvarán fekszik és háziállatoknak ad otthont jelenleg. Járjuk körbe ennek az impozáns templomromnak a dicső múltját, szomorú jelenét és jövőbeli sorsát!

Idén először volt Geotóp Nap az Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóságához tartozó Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben, az Óbányai-völgyben, Óbánya érintésével. A Geotóp Nap lebonyolítását a nemzeti park a Magyar Földtani Védegylet Egyesület és a Bihari Túrák Közhasznú Egyesület közösen végezte.

Tizedik alkalommal került megrendezésre hazánk területén, több helyszínnel, két hétvégével a Geotóp Napok. Október 7-én az eseménysorozat ismét kezdetét vette (Békéscsabán már 4. alkalommal), egy földtudományi értékeket felfűző kerékpáros túra keretein belül. A Magyar Földtani Védegylet Egyesület idén immár ötödik alkalommal kapcsolódik be a Geotóp Napok programjába, négy helyszínnel. A békéscsabai geotóp nap társszervezője és társ túravezetője a békéscsabai Bihari Túrák Közhasznú Egyesület, Kocziha Attila elnök személyében, a Magyar Földtani Védegylet és a Körösvidék blog képviseletében pedig Erdős Dániel. Veres Zsolt, a Földtani Védegylet titkára, a Békéscsabai SZC Vásárhelyi Pál Szakgimnázium és Kollégiuma földrajz és geológia tanára, pedig segített a békéscsabai helyszín szakmai programjának megszervezésében.

A Medve-barlang Romániában, Bihar megyében, Kiskoh (Chișcău) település szélén található. A barlang a nevét a barlangban épségben megtalált barlangi medve (Ursus Spelaeus) csontvázról kapta. A barlangot, egyedülállóan különleges, sokszínű cseppkövek és alakzatainak látványa teszi felejthetetlenné. Az Erdélyi-szigethegység eme páratlan természeti értékét járjuk be a Körösvidék legújabb írásában.

A halom és az egykori kis Árpád-kori magánvár területe és kultúrtörténete szorosan összeforrt. A halom esetében egy ókori építményről beszélhetünk, míg a magánvár és a körülötte elterülő templomot és települést Árpád-korinak datálják a régészek. Hogy miként alakult a halom és a faluhely kapcsolata, története az évszázadok tükrében, a Körösvidék erre keresi a választ.